Mi jöhet a Máért után?

Ülésezett a KMKF

Múlt pénteken Budapesten ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fórum nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért).

A KMKF ülésén, melyre a parlament épületében került sor, a szomszédos országok törvényhozásában mandátummal rendelkező, magyar szervezet jelöltjeként megválasztott politikusok, illetve az Országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. Az idei találkozón megjelent többek között Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Duray Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője, jelen voltak a magyarországi parlamenti pártok képviselői. Kárpátalját Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke és Dupka György megyei tanácsi képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke képviselte.

A KMKF délelőtti ülését követő sajtótájékoztatón a legfontosabb kérdésként a magyar–magyar párbeszéd, illetve a Máért jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az ülésen közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a Magyar Állandó Értekezlet eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Mint mondta, kormányzati oldalról átalakul az egyeztetés fórumrendszere, létrejön a magyar–magyar kormányzati konzultáció a kormány és a magyar közösségek képviselőinek részvételével, s ennek első ülésére még ebben az évben sor kerül.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az MTI-nek ugyanakkor azt mondta, hogy az idei évre összehívandó kormányzati konzultáció tagjai között nem lehetnek ott a magyar parlamenti pártok képviselői. Ez visszaállamosítást jelent és a Máért hibernálását – hangoztatta a politikus, aki szerint a parlamenti pártok nélkül nem alakítható ki nemzeti konszenzus a határon túliakat érintő kérdésekben.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke közölte: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a Máértot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Példaként említette, hogy tisztázni kell: ha egy konzultáción döntés születik, akkor az valóban döntésnek minősül, vagy csak javaslatnak. Bugár Béla közölte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki megjegyezte azt is: nem szeretné, ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Ezzel utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe.

"Gyakorlatilag minden megváltozik, így nem lesz Magyar Állandó Értekezlet sem" – hívta fel a figyelmet Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselője, aki leszögezte, hogy "a KMKF nem helyettesítheti a Máértot".

Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón ebben az ügyben azt hangsúlyozta, hogy a KMKF nem is kívánta soha helyettesíteni a Máértot. Szili Katalin elmondta: a mostani ülésen úgy határoztak, hogy a KMKF előkészítő bizottsága operatív bizottsággá alakul át, amely az évente egyszer megrendezett plenáris ülések között is folytatná a munkát, illetve négy albizottság: gazdasági, oktatási-kulturális, jogi-alkotmányos és integrációs-uniós is alakul.

Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke a budapesti tanácskozáson többek között olyan, a kárpátaljai magyarság számára igen fontos problémákra hívta fel a figyelmet, mint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola finanszírozása, a vízumkényszer és a kishatárforgalom kérdésének megoldása, valamint a Szülőföld Alap tevékenysége. "Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a felvetett kérdésekkel kapcsolatban biztosított, hogy a beregszászi főiskola jövőre bekerül a nagy nemzeti programokba, miáltal megoldódhat finanszírozása. A kishatárforgalom bevezetésével kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett, hogy mindenekelőtt el kell kezdeni az erre vonatkozó tárgyalásokat Ukrajna és Magyarország között, amire látott esélyt Szili Katalin magyar és Olekszandr Moroz ukrán házelnök találkozója, valamint a két ország külügyminisztereinek még idén esedékes tárgyalása kapcsán. Ami pedig a Szülőföld Alappal kapcsolatos észrevételeinket illeti, elhangzott, hogy miután módosítják a vonatkozó jogszabályt, az elkövetkező esztendőtől a KMKSZ is képviseltetheti magát a határon túli magyarság támogatására létrehozott alap döntéshozó szerveiben" – mondta el lapunk érdeklődésére a KMKSZ alelnöke.

A KMKF aggódva tapasztalja, hogy az új szlovák kormány megalakulása óta tettlegességekig fajult Szlovákiában a magyarellenesség – olvasható a pénteki ülésen elfogadott állásfoglalásban. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a szlovák kormány miniszterelnöke, Robert Fico, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját teszi felelőssé a szlovák–magyar feszültség újraéledése miatt – áll többek között a dokumentumban.

Késő délután fogadta a KMKF tagjait a Sándor-palota Tükör-termében Sólyom László magyar köztársasági elnök. "A közelmúlt szlovákiai eseményei arra késztetnek, hogy megerősítsem: Magyarország minden lehetséges támogatást és védelmet megad azoknak, akiket a magyar nemzethez tartozás miatt hátrányos megkülönböztetés, megalázás, megfélemlítés, fizikai bántalmazás ér" – mondta egyebek mellett a köztársasági elnök. (Kárpátalja/MTI)