Emléktáblát kapott az európai nőnevelés előfutára

Újabb magyar emlékhellyel gazdagodott a francia főváros: születésének kétszázadik évfordulóján Teleki Blanka grófnő és testvére, Emma egykori párizsi lakhelyén, a rue Vaugirard 37-es számú házán helyezett el emléktáblát a Párizsi Magyar Intézet.

Teleki Blanka grófnő (Hosszúfalva, Kővárvidék, 1806. július 5.-Párizs, 1862. október 23.) 40 éves korában szánta rá magát, hogy - nagynénjéhez, Brunszvik Terézhez hasonlóan - felülemelkedjen "korának, rangjának, nemének" előítéletein, és nőnevelő intézetet alapítva elkötelezze magát a haza szolgálatára. 1846 nyarán bejelentette, hogy főrangú leányok hazafias nevelése céljából Pesten intézetet nyit. Vezető tanára: Vasvári Pál, nevelőnője Lővei Klára volt. A márciusi forradalmat Blanka grófnő lelkesen üdvözölte. 1848 végén intézetét bezárta, és követte a kormányt Debrecenbe.

Világos után családja szatmári birtokán folytatta "meghosszabbított szabadságharcát": bujdosókat rejtegetett, tiltott könyveket terjesztett, gyűjtötte a szabadságharc ereklyéit és a nép hangulatáról jelentéseket küldött Párizsba. A "kora egyik legveszedelmesebb lázadójává" kikiáltott grófnőt a hatóságok 1851 májusában elfogták, és tíz év várbörtönre ítélték. Két év vizsgálati fogságban, három Kufsteinben és egy Laibachban - ezek voltak Teleki Blanka szenvedésének stációi. 1857-ben általános amnesztiával szabadult. További életét önkéntes száműzetésben töltötte. München, Stuttgart és Drezda után - megrendült egészségét helyreállítandó - a francia Riviéra felé tartott, amikor Párizsban váratlanul elhunyt. (hirtv.hu/fidesz.hu)