Amit a munkahelyi szabadságolásról tudni kell

Az utóbbi időben számos olvasó fordult levélben a szerkesztőséghez, tájékoztatást kérve arról, mit írnak elő a hatályos jogszabályok a munkahelyi szabadság időtartamával, a szabadságpénz kifizetésével és egyéb, a szabadságolással kapcsolatos kérdéseket illetően. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre válaszolunk.

Az ukrán parlament által 1996-ban elfogadott, legutóbb 2005-ben módosított, a szabadságról szóló törvény szerint Ukrajnában a munkaviszonyban álló polgároknak joguk van igénybe venni a szabadságot, melynek időtartamára a törvény garantálja a munkavállaló munkahelyének megőrzését.

A szabadságok formái a következők:

1. Rendes évi szabadság; nehéz és egészségkárosító munkakörülmények vagy a munka különleges jellege esetén pótlólagos szabadság; a hatályos jogszabályok által előírt egyéb pótlólagos szabadságok. 2. A tanulással kapcsolatos szabadságok. 3. Alkotói szabadság. 4. Szociális szabadságok: terhességgel és szüléssel összefüggésben levő szabadság; gyermeknevelési szabadság a gyermek hároméves koráig; pótlólagos szabadság a gyermekeket nevelő dolgozóknak. A munkavállalási szerződések lehetővé tehetik a szabadság más formáit is.

A szabadság idejét naptári napokban határozzák meg, a munkaszüneti és az ünnepnapok nem számítódnak a szabadság időtartamába. Az évi rendes szabadság időtartama 24 naptári nap. A nehéz és egészségkárosító körülmények között dolgozóknak további plusznapok járnak. A pedagógusok 56 napos éves szabadságra jogosultak. Az első és második kategóriás rokkantak éves szabadságának időtartama 30 naptári nap, a harmadik kategóriás rokkantaké 26 nap. A 18. év alatti dolgozókat 31 napos szabadság illeti meg. A munkaadók nem vonhatják meg a munkavállalóktól a szabadság megadását két egymást követő év folyamán. A szabadság időtartama több részre is felosztható, azzal a feltétellel, hogy a fő időszak nem lesz kevesebb 14 naptári napnál. Foglalkoztatásának első évében a munkavállalónak csak abban az esetben van joga a teljes évi, illetve a pótlólagos szabadságra, ha több mint fél éve dolgozik adott munkahelyén. A munkaadó csak a munkavállaló beleegyezésével szakíthatja meg annak szabadságát, és csakis rendkívüli helyzet esetében.

Abban az esetben, ha a munkavállaló felmond, a munkaadó köteles biztosítani számára a fel nem használt szabadságot. A munkaviszony megszűnésének ez esetben a szabadság utolsó napja számít.

A magánúton továbbtanulók részére a munkáltató köteles pótlólagos fizetett szabadságot biztosítani a foglalkozásokon való részvétel és a vizsgák idejére. Az első és második évfolyamosok esetében a pótlólagos szabadság időtartama 30 nap, a többi évfolyam esetében 50 nap, az államvizsgák letételekor 30 nap. Az szakdolgozat írásának és megvédésének időszakában négy hónapos fizetett szabadságot köteles biztosítani a munkaadó. A fenti időszakoknak megfelelő tartamú szabadságot kapnak azok is, akik Ukrajnában dolgoznak és külföldön, például Magyarországon folytatják tanulmányaikat.

A terhes nők egy gyermek születése esetében 126, két vagy annál több gyermek világrahozatala esetében pedig 140 naptári napi szabadságra jogosultak.

A munkavállalónak három nappal a szabadságra vonulás előtt kézhez kell kapnia a szabadságpénzt, melynek fedezetét a munkaadónak kell biztosítania. Az állami és a helyi költségvetésekből fenntartott intézményekben a költségvetések által a finanszírozásukra előirányzott pénzösszegből kell kifizetni a szabadságpénzt.

A munkavállaló kérése esetén szabadságának egy részét megkaphatja pénzbeli kompenzációként. A munkavállaló elbocsátása esetén a munkaadó köteles pénzbeli kompenzációt biztosítani számára a fel nem használt szabadságnapokért. Abban az esetben, ha a dolgozót más vállalathoz helyezik át, az általa fel nem használt szabadságnapokat az új vállalatnak kell majd megadnia számára. A munkavállaló halála esetén az általa el nem használt szabadság pénzbeli értékét örökösének köteles kifizetni a munkaadó.

A törvény a fizetetlen szabadságról is rendelkezik, mely többek között az alábbi esetekben és időtartamokra igényelhető: évente 14 nap jár a csonka családban élőknek, a rokkant gyermeket, illetve a két vagy több gyermeket nevelő szülőknek; 14 nap adható a férjnek, ha felesége szülés utáni szabadságon van; 30 nap fizetetlen szabadság illeti meg a nyugdíjasokat és a III. kategóriájú rokkantakat, 60 nap az I. és II. kategóriás rokkantakat; 10 nap a házasságot kötőknek; a munkavállaló családtagjainak, közeli rokonainak elhalálozása esetén 7, távoli rokonok halála esetében 3 nap fizetetlen szabadság jár; évente nem több mint 30 napnyi fizetetlen szabadságot kaphatnak a beteg hozzátartozót ápolók; a munkaadó köteles kiadni az orvos által előírt időtartamú fizetetlen szabadságot a gyógyüdülőben való kezeltetés befejezésére; 15 nap adható a munkavállalónak az egyetemi felvételik idejére.

Baráth József