Vajon ésszerű lesz végre a támogatási rendszer?
Átalakul a Szülőföld Alap
Megújul a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer. Takarékosabb intézmények és átláthatóbban, egyúttal hatékonyabban működő támogatási rendszer segíti 2007. január 1-jétől a határon túl élő magyarokat - jelentette be Danks Emese kormányszóvivő. A döntés értelmében megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. Mindkét szervezet feladatát a Gémesi Ferenc által vezetett Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága veszi át. Létrehozzák a Szülőföld Alap Irodát, és átalakulnak, illetve nagyobbrészt megszűnnek a határon túli magyarokat támogató közalapítványok is. A Szülőföld Alap Iroda a határon túli magyaroknak átlátható, hatékony, a politikai befolyástól mentes támogatási rendszert, illetve a támogatások folyósításának kiszámíthatóságát biztosítja. Az átalakítás eredménye egy háromszintű, egymástól összeférhetetlenségi szabályokkal elválasztott fórumrendszer, melyben a politikai szintet a Regionális Egyeztető Fórum, a szakmai szempontokat a Kollégiumok, a végrehajtó szintet pedig az Alap kezelő szervezete képviseli. A szervezeti átalakításokkal az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvad be. A szakmai és politikai szint elválasztásával - a felelősség és az együttműködés jegyében - politikailag és szakmailag megalapozottabbá válnak a döntések. A támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését. Ugyanakkor a jelenleginél nagyobb arányban hasznosulnak majd a támogatási források azzal, hogy megszűnik a jelentős működési költséget felemésztő szétaprózott intézményi struktúra - magyarázta a szóvivő.
Az eddig évi egymilliárd forint támogatás elosztásáról döntő alap most átalakul, a Miniszterelnöki Hivatal a határon túli szervezetektől azt kéri, hogy az Alap szakmai kollégiumainak tagjai közé új, a következő szakterületeket ismerő jelölteket javasoljanak: 1. Oktatás, tudomány, informatika; 2. Kultúra, média- és egyházügyek; 3. Önkormányzati és regionális együttműködés. A felkérésében Gémesi Ferenc államtitkár kikötötte, hogy nem lehet az alap tagja a) politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője; b) az Egyeztető Fórum tagja vagy annak közeli hozzátartozója; c) az Alap kezelő szervezetének vezetője, továbbá az a személy, aki a kezelő szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; d) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet képviselője.
A változásoknak köszönhetően, remélhetőleg ezentúl ésszerűen és arányosan osztják majd el a magyar adófizetők határon túli magyarság támogatását szolgálni hivatott pénzét. Idáig a Szülőföld Alap Tanácsának kárpátaljai tagja Kőszeghy Elemér UMDSZ-alelnök volt, a pályázatokat szakmai szempontból elbíráló kollégiumokban és az azokat tanácsaikkal segítő testületekben pedig az UMDSZ két másik alelnöke, Dupka György és Kincs Gábor, valamint Zubánics László, az UMDSZ Országos Tanácsának elnöke képviselte szűkebb pátriánkat. Mondanom sem kell, hogy ezek a személyek túl azon, hogy politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselői, vezető beosztást töltenek be olyan szervezetekben is, amelyek magasan a legtöbb hasznot húzták az alap támogatásaiból. Klasszikus példa erre többek között a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) nevű szervezet, amely tavaly 19 millió forint támogatást kapott. A MÚKSZ elnöke persze Kőszeghy Elemér, alelnöke pedig Zubánics László.
Időközben "a jogszabályi rendelkezések alapján, a határon túli magyar szervezetek javaslatainak figyelembevételével megtörtént a Szülőföld Alap Tanácsa határon túli és hazai tagjainak felkérése" - olvashatjuk a Szülőföld Alap honlapján. Megkérdeztem hát Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, aki elmondta, hogy a KMKSZ-től senkit sem kértek fel a Szülőföld Alap Tanácsába, amely a legfontosabb döntéshozatali testület.
Azt, hogy az UMDSZ-től felkértek-e valakit, lapzártánkig nem sikerült kiderítenünk.
Badó Zsolt
