A Rákóczi Szövetség táborában üdülnek a háború által érintett ukrajnai gyerekek

A Rákóczi Szövetség február 3–15. között Magyarország Ungvári Főkonzulátusával és a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatallal együttműködésben a háborúban érintett 200 ukrajnai gyermeket fogad Sátoraljaújhelyen. A táboroztatás célja, hogy a tanulók és kísérőik, ha rövid időre is, de kiszakadjanak a borzalmas hétköznapokból. A szervezők igyekeznek lehetőséget teremteni a jó hangulatban eltöltött és minőségi programokkal teli kikapcsolódásra. A táborok ötnapos turnusokban zajlanak hétfőtől péntekig a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontban, ahová időszakonként 150 diákot várnak. A tábor utolsó turnusát ünnepélyesen február 10-én, hétfő délután Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, valamint dr. Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja nyitották meg.

Csáky Csongor köszöntőjében kiemelte: nagy szeretettel várták ide a gyerekeket, és örül, hogy ilyen szép számban elfogadták a Rákóczi Szövetség meghívását.

– Olyan helyen vagytok most Magyarországon, ahol egész évben sok magyar és nem magyar diák táborozik. Az elmúlt 5 hétben több mint 700 gyerek volt itt Ukrajnából, és amióta ez a súlyos háború zajlik Ukrajnában, azóta közel 7 ezer ukrajnai, köztük kárpátaljai gyermek pihent itt. Hálásak vagyunk nektek, hogy itt vagytok, köszönjük a szüleiteknek, családotoknak, hogy elengedtek benneteket, a kísérőknek, tanároknak, hogy veletek jöttek. Hogy miért is hívtunk ide benneteket? Elsősorban azért, hogy legyetek vidámak, fel tudjatok szabadulni és sokat tudjatok játszani, beszélgetni. Szeretnénk, hogy érezzétek: itt, Magyarországon szeretnek benneteket, fontosak vagytok, és számontartunk benneteket – hangsúlyozta és elmondta: a Rákóczi Szövetség egy civil szervezet, viszont vannak támogatóik, akik lehetővé teszik, hogy ilyen táborokat szervezhessenek. A szövetség elnöke köszönetet mondott Magyarország Kormányának, illetve az ország egyik legnagyobb vállalatának, a MOL – Új Európa Alapítványnak. – Kívánom, hogy legyen ez egy felszabadult, emlékezetes hét, s minél több élményt és emléket tudjatok hazavinni magatokkal. Kellemes táborozást, és remélem, nyáron is vissza tudtok jönni – fűzte hozzá Csáky Csongor.

Pál Norbert kormánybiztos egy kérdéssel indította köszöntőbeszédét: megkérdezte, hányan jártak már Magyarországon. Majd a levegőbe lendült néhány kéz láttán megjegyezte: jó, hogy sokan most járnak először, s reméli, hogy jól fogják érezni magukat, és tudják élvezni a világhírű magyar vendégfogadást.

– Már harmadik éve szervezünk hozzátok hasonló ukrán gyermekeknek táboroztatást, ami sajnos azt is jelenti, hogy a háború már három éve dúl. Eddig több mint 10 ezer ukrajnai gyerek táborozott már Magyarországon, a Rákóczi Szövetség táboraiban, illetve a balatoni Erzsébet-táborokban. Viszont az ukrán gyerekek táboroztatása csak az egyik pillére Magyarország ukrán menekülteknek nyújtott segítségének. Nagyon sok ukrán személy érkezett hozzánk, több mint 670 ezer alkalommal igényeltek segítséget különböző karitatív szervezeteknél, a segítségpontoknál, illetve 50 ezer fő igényelt menekültstátuszt Magyarországon. A Magyarországra menekült ukrán személyek hozzáférnek az oktatási és egészségügyi rendszereinkhez, 5600 ukrán gyermek tanul ma Magyarországon. A menekült gyerekek ingyenes étkezésre jogosultak a magyar intézményekben, valamint Európában egyedülálló módon heti 5 óra egyéni felkészítésben is részesülnek a magyar iskolákban. Ezt jelenleg több mint 1500 gyerek veszi igénybe. A felnőttek hozzáférnek munkaerőpiacunkhoz, illetve több mint 600 ukrán egyetemista tanul ma a magyar egyetemeken különleges ösztöndíjjal. Nyíregyházán és Budapesten kiegészítő nemzeti ukrán iskolákat indítottunk, illetve Budapesten megnyílt egy magyar–ukrán két tannyelvű iskola, ahol több mint 300 ukrán gyerek tanul. Ugyanakkor jelentős segítséget nyújt a magyar állam Ukrajna területén is – hangsúlyozta Pál Norbert, s reményét fejezte ki, hogy mihamarabb eljön a béke, és nem kell egy újabb nyarat vagy karácsonyt a háború árnyékában tölteni senkinek.

Dr. Papp Ferenc konzul munkatársaival nagyon sokat dolgozott azért, hogy a gyerekek eljussanak a táborba. A diplomata a főkonzulátus nevében üdvözölte a jelenlévőket, megjegyezte, hogy ők már kora reggel találkoztak, s örül, hogy mindenki szerencsésen átjutott a határon.

– A főkonzulátus egyfajta kapcsolat az anyaországgal, többször kapunk felkéréseket, hogy közreműködjünk különböző projektekben, és hála Istennek, rendszeres kérés, hogy gyermekek táboroztatásának a megszervezésében segítsünk. Ennek mindig nagy örömmel teszünk eleget – mondta, és a szervezésben kiemelte a kárpátaljai katonai adminisztráció vezetőinek szerepét, akik nagy segítséget nyújtottak abban, hogy most 150 gyermek el tudjon jönni.

A köszöntők után technikai információkat osztottak meg a táborozókkal, és felcsendült az összehívó zene, majd bemutatták az ukránul is beszélő, bordó felsőt viselő fiatalokat, akik a hét folyamán a programokat bonyolítják, és mindenben a táborozók segítségére lesznek. A gyerekek számára elkezdődtek a tartalmas kulturális, szórakoztató és sportprogramok, a felnőtt kísérőket pedig a találkozás örömére rövid borkóstolóra invitálták a szervezők.

Csáky Csongor megjegyezte: tudja, hogy nagyon sokat utaztak, de látva a gyerekek arcán a mosolyt, megérte. Aki még nem volt itt, annak elmondta, hogy egy borvidéken vannak, ahol kiváló tokaji borokat készítenek.

A kötetlen beszélgetés alatt Pál Norbert kormánybiztos kíváncsi volt, ki honnan érkezett.

A legmesszebbről Dnyipropetrovszk megyéből jött egy csoport, ők Nyikopolból másfél napig utaztak busszal, vonattal és ismét busszal. Ljudmila és Hanna asszony 18 olyan gyereket kísért, akiknek a szüleik közvetlenül a frontvonalban harcolnak. Elmondták: a település 4 km-re van az Enerhodar atomerőműtől, az ellenséges tűzvonaltól alig néhány km választja el őket, folyamatosan lövik a települést, a gyerekek online tanulnak, nem járnak ki az utcára, mert támadás áldozataivá válhatnak éjjel-nappal. A gyerekek már utazás közben kikapcsolták a légiriadót jelző alkalmazást a telefonjukon, végre nyugodtan aludtak, s így pár napot pihenhetnek.

Az Ivano-Frankivszk megyei Kalus településről Marija Martenyuk és Natalija Parcej tanárnő olyan gyerekeket hozott, akiknek az apjuk elhunyt vagy eltűnt a szörnyű háborúban. Közülük egyesek először járnak külföldön, és hálásak a lehetőségért, mivel a gyerekeknek a háború kezdete óta szinte nincs alkalmuk kirándulásra.

A három gyermeket nevelő katonafeleség, Ivanna Martinyuk Kárpátaljáról megjegyezte, hogy katonák gyerekeit kíséri.

– Jól tudom, ezek a gyerekek nem szívesen vallják be, hogy bármilyen problémáik vannak, de komoly hatással van rájuk a háború. Sértő számomra, amikor azt hallom, hogy Kárpátalján nincs is háború, mert szól néha a légiriadó, de nálunk nincsenek találatok. Úgy gondolom, hogy minden gyermek békés életet érdemelne, s ha csak néhány napig is, de lehetőségük van stressz nélkül élni, az a javukra válik.

Az Ungvárról érkezett Larisza Martyasova köszönetet mondott a magyar félnek, a főkonzulátusnak, a csoportvezetőknek, és kiemelte: ez egyedi meghívás, mert országszerte nagyon jó hírét vitték a helynek, és már várták a meghívást. Tavaly 14 országban járt kísérőként, de ilyen szervezett és szívélyes fogadtatásban csak itt volt részük.               

R. V.