Kőbaltás számítástechnika?

2007. február 23., 09:00 , 319. szám

Kétségtelen, hogy az elmúlt években Kárpátalján is felvirradt a számítástechnika érája. A haladás azonban a szakértők szerint vontatott, és bár az utóbbi években egyre gyorsuló tendenciát mutat, sokak szerint kijevi vagy budapesti szemmel nézve még mindig a kőbaltás ősember szintjén állunk.

Felmérések hiányában kénytelenek vagyunk óvatos becslésekre hivatkozva állítani, hogy Kárpátalján napjainkban a lakosságnak talán tíz százaléka sem rendelkezik saját számítógéppel, s valamivel többen, mintegy 20 százaléknyian lehetnek azok, akik valamelyik oktatási intézményben, munkahelyen vagy hivatalban rendszeresen hozzáférnek a mágikus klaviatúrához. Mindazonáltal tény, hogy a régió számítógépparkja rohamosan nő, a gépeladások száma a kereskedők szerint csupán az elmúlt másfél-két év adatait figyelembe véve megduplázódott. A megyei szintű számítástechnikai cégek ennek okát elsősorban a magánbankok napjainkban tapasztalható hitelezési készségében látják.

A vásárlási listákat a vállalkozások és bankok vezetik; ez utóbbiak egyszerűen elképzelhetetlenek ma már korszerű számítástechnikai berendezések nélkül. Egyre jelentősebb megrendelők az állami vállalatok és szervezetek, ahol rendelkezések szabályozzák a számítástechnikai ellátottság színvonalát.

A kereskedők szerint a legtöbb magánszemély még ma is azért vesz számítógépet, mert "illik, hogy legyen" a háztartásban, s leginkább számítógépes játékok, filmek futtatására, illetve zenehallgatásra használja. Bárki beláthatja ennek a vélekedésnek a helytállóságát, ha figyelembe veszi az eladók tapasztalatát, akiknek a leggyakrabban az afféle vásárlói kérdésekre kell válaszolniuk, mint hogy a megvásárolandó gép alkalmas-e ennek vagy annak a számítógépes játéknak a futtatására, vagy megnézhető-e rajta a boltban vásárolt DVD. Azonban még mielőtt elkönyvelnénk magunkban ezt a meglehetősen siralmas képet, tegyük hozzá, hogy egyre nő azoknak a száma, akik gyermekeiknek vásárolják a számítógépet, miáltal azok már egy egészen másfajta világban nőnek fel, illetve mind többen vannak azok is, akik számára munkaeszköz a komputer.

Most pedig lássuk, mire számíthat, aki rászánja magát a vásárlásra. Aki abban reménykedik, hogy a klasszikus márkák között válogathat, az valószínűleg csalódni fog. Készüljünk fel lélekben arra, hogy a piacot a távol-keleti alkatrészekből lego módjára összerakott gépek uralják. De valljuk be önmagunknak azt is, hogy legtöbbünk számára ezek a világmárkák megfizethetetlenek, így néhány nagyobb cég helyi kirendeltségén és a költségvetésből gazdálkodó állami intézményeken kívül gyakorlatilag senki sem engedheti meg magának a luxust, hogy ilyen berendezéseket vásároljon. Adott esetben a márkanév jobb minőséget is jelenthet ugyan, vidékünk azonban annyira szegény régió, hogy a legtöbb család számára már a legolcsóbb gépek beszerzése is szinte erőn felüli vállalkozás; különösen, ha figyelembe vesszük, hogy viszonylag kevés az olyan üzlet, munkakör, ahol valóban kifizetődik, megtérül az efféle beruházás.

"Minőségi változáson esett át a kereslet. A vásárlás pillanatában nem az adott computerkonfiguráció ára az elsődleges szempont, hanem a minőség, a megbízhatóság, a garancia és a szerviz" - állítja Lukács József. A számítástechnikai eszközökkel kereskedő ungvári vállalat, a SMOK szakembere úgy véli, igenis helye van a piacon az alkatrészekből-alkotóelemekből "házilag", azaz a kereskedő cég által összeszerelt számítógépeknek, hiszen így a vásárló testreszabott, szertifikált alkatrészekből összeállított gépet kap, méghozzá néhány napon belül.

A legnagyobb kereslet a 2500-3000 hrivnyás áron kapható úgymond irodai számítógépek iránt van. Az átlagos vásárló manapság mintegy 4-5 ezer hrivnyáért szerezheti be a pillanatnyi követelményeknek éppen megfelelő masinát, amelyet a szakma csak játékgépként emleget, s ami legfőbb paramétereit tekintve Pentium IV-es processzort, 80-120 gigabájt kapacitású merevlemezt és egyre gyakrabban LCD-, a köznyelvben laposnak nevezett képernyőt jelent, s természetesen a CD-, esetleg DVD-lejátszóról se feledkezzünk meg. Az 1-1,5-3 éves garancia persze általában a pedigré nélküli, azaz nem márkás gépekhez is jár ma már.

A legdinamikusabban növekvő kereslet Lukács József szerint a notebookok eladása terén mutatkozik. Mint mondja, ebben a kategóriában már kb. 3000 hrivnyától kapható jó minőségű termék (Dell, Asus, Fujitsu, Siemens) két év garanciával. (Folytatjuk)

szcs