Az összekötő kapocs Kárpátalja

Interjú Brenzovics Lászlóval

2007. március 16., 09:00 , 322. szám
Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke

Mi lesz a vereckei honfoglalási emlékművel, lesz-e magyar érettségi, hogyan alakul a kárpátaljai megyei tanácsi többség sorsa - íme néhány az elmúlt napok meghatározó kül- és belpolitikai fejleményei által felvetett kérdések közül. Választ ezekre és más kérdésekre dr. Brenzovics Lászlótól, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettesétől, a KMKSZ alelnökétől kértünk.

- Egyetértés mutatkozik ugyan abban, hogy Viktor Janukovics ukrán kormányfő minapi budapesti látogatása és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai az ukrán-magyar kapcsolatok élénkülésének jegyében zajlottak, az egyes konkrét kérdések értelmezésében azonban - legalábbis ahogyan azokat a sajtó és a politikusok tálalták - mutatkoznak különbségek. Ön hogyan látja a problémát?

- Kétségtelen és örvendetes tény, hogy újra intenzívebbé váltak a két ország közötti kapcsolatok, aminthogy az is jelzésértékű, hogy a legtöbb olyan kérdés, amelyben a két kormányfő megállapodott, éppen kárpátaljai vonatkozású volt. Ez is mutatja, hogy a két ország közötti legfontosabb összekötő kapocs Kárpátalja. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy megyénkkel kapcsolatban merül fel a legtöbb megoldásra váró kérdés is. Az egyik lényeges kérdéskör a határ menti együttműködés. Számunkra különösen fontos lehet ezen belül a kishatárforgalom újbóli bevezetése, amire, úgy tűnik, mindkét országban megvan a szándék, konkrét előrelépés mégsem történt e téren. Nyilván az is közrejátszik ebben, hogy Ukrajnának máig nincs külügyminisztere, illetve, hogy az Európai Unió véleménye sem egyértelmű ez ügyben. Annyi bizonyos, hogy a kérdést még a schengeni rendszer bevezetése előtt meg kellene oldani. A határátkelők további fejlesztésének ügyében szintén egyetértés tapasztalható országaink között. Csak az a kérdés, hogy sikerül-e előteremteni az ehhez szükséges forrásokat.

- Ennél problémásabbnak tűnnek a kárpátaljai magyarsággal összefüggő kérdések. Mi a helyzet például a vereckei honfoglalási emlékművel?

- A vereckei emlékmű kérdése véleményem szerint korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek a két kormányfő találkozójáról beszámoló sajtóhírek alapján tűnhet. Mindenekelőtt nem tudható, valójában milyen emlékműről történik említés a két ország idei cselekvési programját felvázoló dokumentumban. Annak a befejezéséről, amelyik máig félkész állapotban áll a hágón? Esetleg a régi, fél évszázada megsemmisített millenniumi emlékműnek a helyreállításáról, ahogyan azt Gajdos István állítja? Az sem elképzelhetetlen, hogy létezik egy teljesen más, új variáns is. A KMKSZ megítélése szerint egyértelmű, hogy jelenleg bármiféle olyan elképzelés, mely nem a már elkezdett, de torzóban maradt emlékmű befejezését tűzi ki célul, elfogadhatatlan. Ráadásul igen kétségessé teszik a jelenlegi emlékműállítási szándékok rövid távú megvalósíthatóságát, s újabb konfliktusforrásokat vetítenek előre az afféle lépések, mint például Pipas képviselő minapi megyei tanácsi beadványa, amelyben a szicsgárdisták nyughelyével összefüggő ásatások megkezdését és emlékművük felállítását javasolja a Vereckei-hágón. Tegyük hozzá, értesüléseim szerint a budapesti kormányfői találkozón egyelőre nem volt szó többről, mint egy közös bizottság létrehozásáról, mely megvizsgálná a honfoglalási emlékmű felállításának lehetőségét. Az úgynevezett érettségi vizsgaközpontok tervezett felállítását illetően, ami ugyancsak szóba került a budapesti tárgyalásokon, örömmel számolhatok be arról, hogy a KMKSZ beadványa nyomán végre történt előrelépés az ügyben. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium illetékes hivatala válaszában úgy fogalmaz, hogy tervezik a tesztlapok lefordítását. Viktor Janukovics és Gyurcsány Ferenc tárgyalása nyomán ígéret született a problémák megoldására a magyar tannyelvű iskolák számára nélkülözhetetlen tankönyvek kiadásának finanszírozása ügyében, s vizsgálat tárgyává teszik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működésének ukrán részről történő részfinanszírozását is. Az illetékes ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság eddigi munkájának tapasztalatai persze azt mutatják, hogy a kárpátaljai magyarságra vonatkozó megállapodásokból általában vajmi kevés valósul meg. Azt is látnunk kell, hogy az idei évre vonatkozó cselekvési tervből egy sor olyan kérdés kikerült, amely korábban a vegyes bizottságok jegyzőkönyveiben még megoldandó feladatként szerepelt. A mostani budapesti tárgyalásokkal kapcsolatban érzékelhető a szándék, hogy a felek mindenekelőtt azokra a kérdésekre koncentráltak, amelyek viszonylag rövid távon megoldhatók. Majd a jövő, illetve a konkrét ukrán kormányintézkedések döntik el, hogy a szándékokból mi valósulhat meg.

- Ami a Kárpátaljai Megyei Tanácsot illeti, az elmúlt napok központi kérdése az volt, mi lesz a sorsa a jelenlegi megyei tanácsi többségnek azok után, hogy a két parlamenti ellenzéki párt, a Mi Ukrajnánk és a BJuT megállapodást dolgozott ki az önkormányzatokban való együttműködésről.

- A két párt megállapodásának értelmében frakcióiknak együtt kellene működniük a helyi önkormányzatokban, Kárpátalján azonban a BJuT megyei tanácsi frakciója tavaly tavasszal két részre szakadt. A frakció egyik része támogatta a jelenlegi tanácsi nagykoalíciót, melynek többek között a Régiók Pártja és a szocialisták is tagjai, míg a másik része elutasította az együttműködést a kormánypárti erőkkel. Problémát jelent annak az értelmezése is, konkrétan mire vonatkozik a pártok közötti önkormányzati együttműködés. A megyei tanács legutóbbi ülésének eseményei azt mutatják, hogy a korábbi koalíciós megállapodás továbbra is érvényben van, s ez jelenleg a KMKSZ-t is kötelezi.

- Mit jelenthet mindez a kárpátaljai magyarságot képviselő KMKSZ jövőbeni megyei tanácsi szerepét illetően?

- A KMKSZ akkor alakíthatja ki a maga álláspontját az új tanácsi többséget illetően, amikor a két párt tárgyalásai véget érnek, s nyilvánvalóvá válik, hogy alakul-e egyáltalán új tanácsi többség, s ha igen, milyen formátumban. Bárhogyan alakuljanak is a dolgok, szövetségünk a kárpátaljai magyarság, egész Kárpátalja érdekeit szem előtt tartva továbbra is kész az együttműködésre a megyei tanácsban jelenlévő valamennyi politikai erővel.

pszv