Nyelvpolitikai tanácskozás a főiskolán
Tannyelvpolitika a határon túli magyar felsőoktatásban címmel rendeztek kerekasztal-megbeszélést a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a kárpátaljai felsőoktatási intézmények és magyarországi szakemberek részvételével.
Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága még 2004-ben felvetette egy tudományos konferencián a magyar felsőoktatási intézmények tannyelvpolitikájának kérdését. A tanácskozás anyagait később dr. Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professzora, az MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője a Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika címmel jelentette meg. Múlt csütörtökön azután dr. Kontra Miklós, valamint a kötet szerzői közül dr. Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnöke és dr. Beregszászi Anikó főiskolai tanár részvételével rendeztek tanácskozást Beregszászban, ahol a résztvevők megpróbálták továbbgondolni a kérdéskört.
Van-e, s ha igen, akkor milyen a határon túli magyar vagy magyarul is oktató intézmények tannyelvpolitikája, s mennyire tervezett, tudatos ez a politika - fogalmazta meg a központi kérdést bevezetőjében dr. Csernicskó István, a beregszászi főiskola rektorhelyettese. Arra mindenképpen jó az eszmecsere, hogy segítsen megfogalmazni céljainkat, azt, hogy a kárpátaljai magyar értelmiségi az anyanyelvén művelje a szakmáját, beszélje az államnyelvet és lehetőség szerint egy idegen nyelven is kommunikációképes legyen - mondta a szónok.
Dr. Kontra Miklós vitaindítójában emlékeztetett, hogy a beregszászihoz hasonló fórumokat rendeztek korábban Kolozsváron, Nyitrán, Újvidéken, Szegeden, Budapesten, s Beregszász után Nagyváradon, majd Komáromban folytatódik a sorozat. A viták célja, hogy az érintettek minél szélesebb körben megismerkedjenek a tannyelvpolitika problematikájával, vitatkozzanak róla, s próbálják meg a kérdéskör továbbgondolására ösztönözni az érintetteket. (Kontra Miklóssal készült interjúnkat lapunk következő számában olvashatják.)
Megállapítható, hogy a nyelvoktatás kérdését nem egyedül a felsőoktatás szintjén kell megoldani, ennél összetettebb a kérdés, a társadalom egészét érinti - fogalmazott dr. Orosz Ildikó. Például sokkal korábban kell elkezdeni az idegen nyelv és az államnyelv oktatását, és sokkal hatékonyabbá kell azt tenni, hogy a felsőoktatási intézménybe kerülő diákok felkészülten kezdhessék meg tanulmányaikat. Az a célszerű oktatáspolitika, mutatott rá a továbbiakban a szakember, amely minél nagyobb hallgatói létszámnak biztosít felsőfokú végzettséget anyanyelvén, a szükségleteknek megfelelően differenciálva az egyes szakok diáklétszámát.
A mindennapi tapasztalatokról számolhattak be a tanácskozáson az Ungvári Nemzeti Egyetem, valamint a beregszászi főiskola diákjai és kutatói, igyekezvén átfogni az oktatás, a diákélet valamennyi dimenzióját.
hk
