Választások: fogy az idő

Összeült az Alkotmánybíróság

2007. április 20., 10:00 , 327. szám

Rohamosan fogy az elnök által május 27-re kiírt parlamenti választásokig hátralévő napok száma. Az idő fogytával szemmel láthatóan fogyatkozik a politikusok türelme is.

Kedden az Alkotmánybíróság végre megkezdte az ukrán államfő által a Legfelsőbb Tanács feloszlatásáról hozott április 2-i rendelet alkotmányossági vizsgálatát a parlament 53 képviselőjének ezirányú beadványa nyomán. A bíráknak elviekben még az elmúlt héten meg kellett volna kezdeniük a procedúrát, a jelek szerint azonban túl nagy nyomás nehezedett a testületre. Néhány bíró erről már korábban nyíltan beszélt a sajtónak, mások hirtelen "megbetegedtek".

Nem segítette a helyzet normalizálását éppenséggel az sem, hogy az elmúlt héten a sajtó megvesztegetés gyanújáról cikkezett Szuzanna Sztanik alkotmánybíróval, az elnöki rendelet ügyének előadójával kapcsolatban. A bíró kedden ismételten elutasította a személyét ért vádakat, s javaslatára a testület úgy határozott, hogy az elkövetkező egy hétben minden munkanapon ülésezni fog, majd szükség esetén a továbbiakban is hasonló munkarendben dolgozik egészen addig, amíg döntés nem születik az ügyben. Ugyanakkor Viktor Juscsenko Ivan Dombrovszkijnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének címzett levelében arra utasította a testület vezetőjét, hogy tegyen meg mindent az Alkotmánybíróság objektivitásának és elfogulatlanságának biztosítása érdekében.

Az igazi kérdés azonban az, mi történik majd az Alkotmánybíróság döntésének ismeretében, illetve jelen viszonyok között megtarthatók-e még egyáltalán a választások. Viktor Juscsenko elnök korábban utasította az ügyészséget és a rendőrséget, hogy lépjenek fel minden hivatalos személy ellen, aki nem hajlandó végrehajtani a parlament feloszlatására és az előrehozott választások kiírására vonatkozó rendeletét. Azonban Viktor Janukovics és az őt támogató parlamenti többség mindeddig megtagadta a választásokhoz szükséges források biztosítását.

Tovább fokozza az amúgy is kritikus feszültséget, hogy az elmúlt napok engedékenyebb hangneme után Viktor Janukovics minap ismét keményebb hangot ütött meg. A kormányfő alkotmányos vádeljárás megindításával fenyegette meg Viktor Juscsenko elnököt, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a parlamentet feloszlató elnöki rendeletet. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, hogy az elnök elmozdítását célzó vádeljárás véghezvitele kétséges, mivel ahhoz a 450 honatya szavazatának kétharmada szükséges, a Janukovicsot támogató képviselők száma pedig jelenleg mintegy 250.

Ezenközben elviekben tovább folytatódik a választási kampány, lassan elérkezik a választási listák benyújtásának végső határideje a pártok és a választási tömörülések számára. Ezzel a lehetőséggel azonban ez idő szerint csupán az ellenzéki BJUT élt. Az előbbi hétvégi kongresszusán jóváhagyott 450 fős választási listáját maga a pártvezér, Julija Timosenko vezeti, s a szavazócédulákra is felkerülő első öt jelölt között kaptak helyet Olekszandr Turcsinov parlamenti képviselő, Nyikolaj Tomenko, a jelenlegi parlament alelnöke, valamint Joszif Vinszkij és Andrij Sevcsenko képviselők. Figyelemre méltó, hogy a Reform és Rend Párt képviseletében ott lehet a BJUT listáján Viktor Pinzenik pártelnök, valamint a szociáldemokrata párt képviselője is. Ennél valamivel nagyobb visszhangot keltettek azok a bejelentések, miszerint a vezető ellenzéki párt néhány volt "kucsmista" oligarchát is előkelő helyen jelölt listáján.

Formálódik az ugyancsak ellenzéki Mi Ukrajnánk választási listája is, a pártszövetség azonban minapi kongresszusán nem véglegesítette a képviselőjelöltek listabeli sorrendjét, ami megfigyelők szerint a párton belüli eldöntetlen kérdésekre utalhat.

Lapzártánkig az ellenzéki pártok többége a nyilatkozatok szintjén még nem adta fel egy közös választási tömörülés létrehozásának lehetőségét, a valóságban azonban semmiféle jel nem utal arra, hogy az egyesülést célzó szórványos tárgyalások sikerrel kecsegtetnének. A dolgok jelenlegi állása szerint külön indulhat a választásokon a Jurij Lucenko vezette Nemzeti Önvédelem mozgalom, valamint a mindenekelőtt az egykori Ruh utódszervezeteit egyesítő Pravica is.

(Kárpátalja/MTI/korrespondent.net)