Óvoda mozgássérülteknek

Dzsanda szerint fölösleges

2007. június 1., 10:00 , 333. szám

Még 1998-ban kezdeményezte a Huszton működő Hit és Fény Közösség egy olyan speciális óvoda építését, ahol sérült, fogyatékos gyermekekkel foglalkoznának. 2002-ben sikerült elkezdeni a munkálatokat, melyek lebonyolításával és szervezésével a Huszti Szent József Karitászt bízták meg. A munkálatok lassan a befejezéshez közelednek.

Kozma Józseftől, a Szent József Karitász intézményvezetőjétől megtudtuk, a kezdeményezés időpontjában Huszton 60, a Huszti járásban pedig 120 mozgássérült, óvodáskorú gyermeket tartottak nyilván, akik számára akkoriban nem működött egyetlen speciális óvoda sem. Kísérletképpen 1999 januárjában a város 15. sz. óvodájában elindítottak egy 12 (itt jelenleg kilenc gyermekkel foglalkoznak) gyerekből álló mozgássérült csoportot Albrecht Mária, a Hit és Fény Közösség vezetője felügyelete alatt. Az eredmények önmagukért beszéltek és meggyőztek mindenkit, hogy szükséges egy kizárólag sérült gyerekekkel foglalkozó óvoda építése.

1998-ban benyújtották tervüket az akkori polgármesternek, Ivan Szpicskeinek, aki támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A járás is pozitívan állt a dologhoz, hivatalosan kaptak egy több mint százéves, romos épületet, amely állagát tekintve balesetveszélyes volt. Az 1998-as árvíz tovább rontott a helyzeten, így a szakemberek az épület teljes lebontását javasolták.

A munkálatok elkezdéséhez szükséges pénzt több egyházi és civil szervezet, alapítvány, magánszemély jóvoltából sikerült biztosítani (legfontosabb támogatók a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány, a Franziskaner für Mittel- und Osteuropa, az Érdi Egymásért Alapítvány, a hollandiai World Servants, a Mocsári Lajos Alapítvány, valamint több más ukrajnai, magyarországi, svájci és németországi adományozó), azonban hosszadalmas bürokratikus eljárások akadályozták a munka elkezdését.

Végül 2002-ben elkezdődhettek a bontási, majd a felújítási munkálatok.

A kétszintes épület mára szinte teljesen elkészült, tető alatt áll és megvásárolták a szükséges bútorokat is. A felső szinten a mozgáskorlátozott gyerekekkel, az alsón pedig a mozgásképtelenekkel szeretnének foglalkozni. Az óvoda természetesen nem fogja nélkülözni a korszerű orvosi szobát, konyhát, mosodarészleget. Jelenleg a fűtés-, szennyvíz-, elektromos rendszer elkészítésén és a belső meszelésen fáradoznak, jövőre pedig az udvari játszótér elkészítését szeretnék megvalósítani. A tervek szerint ősszel már elkezdenék a foglalkozásokat.

Az oktatással kapcsolatban Albrecht Máriát kérdeztük. Az épület négy csoportra - csoportonként tíz gyerekkel - van tervezve. Speciális tanárok - logopédusok, gyógytornászok - foglalkoznának velük. Megtudtuk, hogy kizárólag celebrális paralízises (mozgássérült) gyerekeket szeretnének ide felvenni. Az intézmény ezenkívül általános iskolaként is funkcionál majd, amint a gyerekek elérik az iskoláskort. Az oktatás az általános iskolákban a megszokottól eltérően individuális módon fog zajlani, a gyerekek képességeihez igazítva.

Tervezik egy műhely megnyitását is azoknak a mozgássérült, tolókocsis gyerekeknek, akik egyébként nehezen találnának munkahelyet.

Az építkezés tehát lassan a befejezéséhez közeledik. Mint beszélgetőtársaimtól, Kozma Józseftől és Albrecht Máriától megtudtam, nagy gondot jelent viszont, hogy Huszt polgármestere, Mihajlo Dzsanda hivatalba lépése óta fölöslegesnek tartja az óvodát, és nem akarja megadni a végleges működési engedély. Az óvodához tartozó telek végleges átadásáról szóló szerződést pl. nem hajlandó aláírni, ami a fűtés és csatornázás megoldása szempontjából okozhat nehézségeket. A problémát bírósági úton kénytelenek rendezni. A gyerekekért munkálkodók már több pert megnyertek, így jó esély van arra, hogy semmi nem áll e humánus terv útjába - még a korábban a huszti magyar iskola ellen munkálkodó polgármester sem.

Fischer Zsolt