Magyar-magyar választási küzdelem Erdélyben

Romániában novemberben 25-én, azaz vasárnap választják meg az ország európai parlamenti képviselőit, akik között reményeink szerint ott lesznek az erdélyi magyarság küldöttei is. Ezúttal azonban az ottani választási harc rendkívüli módon emlékeztet a kárpátaljaira, amennyiben vége az egységnek, immár két magyar politikai tömörülés küzd a mintegy másfél milliónyi magyar szavazatért.

Ami a tényeket illeti: a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) mint szervezetnek a leadott szavazatok legkevesebb 5 százalékát, az egyéni indulóként benevező Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek pedig a szavazatok 2,9 százalékát kell megszereznie. Az eddigi romániai törvényhozási választásokon az erdélyi magyarok voksai a romániai összes szavazat 6-7 százalékát tették ki, így amikor nyáron nyilvánvalóvá vált, hogy a két magyar pártnak nem sikerül megegyeznie a közös választási lista állításáról, sokakban felmerült, hogy a megosztottság miatt akár az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem kerül be magyar képviselő a térségből az európai törvényhozásba.

Ahogy az már ilyenkor lenni szokott Kelet-Közép-Európában , a parlamentbe jutás kérdéséből is kampánytéma lett. Az RMDSZ azt állította, hogy Tőkés László, s a mögötte felsorakozó szervezetek lépésükkel veszélybe sodorják az erdélyi magyarság érdekképviseletét. Tőkés szerint viszont nem lesz baj - ha a magyarság kellő számban az urnákhoz járul, akár mindkét politikai erő képviselői eljuthatnak Brüsszelbe. Ugyanakkor, teszi hozzá a püspök, célja az egész erdélyi magyarság képviselete, amire az RMDSZ nem hajlandó.

Valójában senki sem tudja, mi történik, ha a helyi magyarság megosztottan szavaz, mert erre még nem volt példa. A szakértők érthetően nem szerették volna állásfoglalásukkal valamelyik fél oldalára billenteni a mérleg nyelvét, annyi azonban kétségtelennek tűnik, hogy sok függhet a magyarok szavazókedvétől, vagyis attól, hányan járulnak az urnákhoz a hétvégén.

Ami azt illeti, hogy voltaképpen miért is szakadt két táborra az erdélyi magyarság, a legegyszerűbben talán úgy foglalható össze a konfliktus lényege, hogy a közösség egy része szerint a romániai magyarság egészét képviselni hivatott RMDSZ valójában lemondott az autonómia, elsősorban a területi autonómia követeléséről, s egyébként is, a román pártokkal együttműködve nem képviseli kellő hatékonysággal érdekeiket. Ezzel szemben az RMDSZ a fokozatos haladás híve a magyarság jogainak kivívását illetően, s óva int a szélsőséges, megfontolatlan lépésektől, hangsúlyozva az egységes magyar érdekképviselet megőrzésének fontosságát.

A mind érzékelhetőbb elégedetlenség jeleként az elmúlt 3-4 évben számos olyan magyar társadalmi és érdekvédelmi szervezet alakult Székelyföldön, melyek az RMDSZ kínálta szervezeti kereteken kívül, néha a szervezettel való konfliktust is felvállalva igyekeztek előremozdítani a magyarság, az autonómia ügyét. Ezt az árkot mélyítette tovább az az ideológiabeli különbség, amely az anyaországi jobb és baloldal közötti szembenállás nyomán sugárzott át az erdélyi fejedelemség egykori területére. Így történhetett, hogy tavalyelőtt létrejött a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) - mely éppen ezekben a hetekben-hónapokban próbálkozik immár sokadszor hivatalosan bejegyzett párttá válni -, hogy alternatívát kínáljon a magyarságnak az RMDSZ-szel szemben. Miután a párttá válás számos romániai intézmény, rossz nyelvek szerint az RMDSZ beavatkozása miatt is, máig nem sikerülhetett, az MPSZ több más civil szervezettel együtt most Tőkés Lászlót jelölte az Európai Parlamentbe, aki még a romániai forradalom idején szerzett tekintélye révén egyszemélyben testesíti meg mindazt, amit az újsütetű erdélyi magyar ellenzék képviselni szeretne.

A kampány ezek után érthető módon nem sikerült túl békésre. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Tőkés László oldalán agitált az elmúlt napokban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, s több más jobboldali politikus. Kapott némi anyaországi hátszelet a sajtón keresztül az RMDSZ is, majd a legutóbbi román-magyar közös kormányülés ürügyén maga Gyurcsány Ferenc kormányfő is beszállt a választási küzdelembe.

Hogy mi lesz a választási küzdelem kimenetele, legkésőbb hétfőn, a választások másnapján megtudhatjuk. Ám az, hogy hogyan alakul az erdélyi magyarság érdekképviseletének jövője, egyelőre megjósolhatatlan.

pszv