Göncz Kinga: "Nagy örömmel jöttem Ungvárra"
Az első kishatárforgalmi engedélyek ünnepélyes átadása után Göncz Kinga magyar külügyminiszter válaszolt az újságírók kérdéseire. Az alábbiakban ebből ajánlunk néhány gondolatot olvasóink figyelmébe.
- Véleménye szerint mit jelent a kishatárforgalmi engedély bevezetése a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából?
- Úgy látom, hogy a kishatárforgalmi engedély bevezetése nagymértékben elősegíti ezeket a kapcsolatokat. A helyi magyarság képviselőivel tárgyalva is elmondtam, hogy Magyarország nagyon keményen dolgozott ennek érdekében részben az Európai Unión belül - hogy legyen ilyen lehetőség a keretegyezményekben -, részben pedig a kétoldalú kapcsolatok terén is - hogy megszülethessen a vízumkönnyítési megállapodás Ukrajnával, legyen lehetőségünk kihasználni a díjmentes vízummegadás kereteit. Hadd jegyezzem meg, hogy ebben a munkában nagyon készségesek voltak ukrán kollégáink is, ennek köszönhető többek között, hogy időben elkészültek és aláírásra kerültek a szükséges megállapodások. Ami a magyar-magyar rokoni, baráti, üzleti kapcsolatok ápolását illeti, a kishatárforgalmi engedély véleményem szerint igen sokat jelenthet, hiszen ez a lehetőség a határ menti ötven kilométeres sávban élőket érinti, azaz a kárpátaljai magyarság 90-95 százalékát.
- Mit jelent személy szerint az Ön számára az alkalom, hogy maga adhatta át az első kishatárforgalmi engedélyeket?
- Nagy örömmel jöttem Ungvárra. Tudom, voltak félelmek, hogy Magyarország schengeni csatlakozásával esetleg megnehezedik majd a kapcsolattartás. De Magyarország valóban nagyon keményen dolgozott azért, hogy ne nehezebb, hanem inkább könnyebb legyen ezentúl a kapcsolatok ápolása. Azért is nagy örömmel jöttem ide, mert Ukrajna nagyon komoly partnere volt Magyarországnak ebben a folyamatban. Elsőként született kishatárforgalmi egyezmény országaink között, ami reményeink szerint mintául szolgálhat a többi ország számára is. Ilyen szempontból fontos eseménynek tekinthető, hogy ez az új rendszer elkezd működni, s talán szimbolikus jelentősége is van annak, hogy erre éppen december 18-án, a kisebbségek napján kerülhetett sor.
- A magyar parlament hétfőn este ratifikálta a legutóbbi uniós találkozón elfogadott lisszaboni szerződést, mely az EU alapokmányát hivatott helyettesíteni. Mit jelent magyar vonatkozásban ennek az európai kisebbségekről szóló kiegészítése?
- Magyarország sikeres volt abban az értelemben, hogy a korábbi alkotmányszerződésből átkerültek az emberjogi részek a mostani lisszaboni szerződésbe is, köztük a kisebbségi jogokkal kapcsolatos értékek is. Magyarország ezek megőrzését mindig is konzekvensen képviselte, hiszen számunkra érthetően nagyon fontosak a kisebbségi jogok. Az a kiegészítés, amelyet a magyar parlament minap elfogadott, ezeknek az értékeknek az értelmezését, kifejtését jelenti.
- A határok átjárhatóságával kapcsolatban szinte már örök kérdés, hogy a magyar-ukrán határszakaszon szolgálatot teljesítő magyar határőrök és vámosok nem mindig viselkednek a leghumánusabban a kárpátaljai magyar utazókkal szemben. Mit tehet ez ügyben a külügyminisztérium?
- A határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség szervezetileg nem a külügyminisztériumhoz tartozik. Természetesen mi is értesülünk az efféle nehézségekről, s tisztában vagyunk vele, hogy egy dolog a határátlépéshez szükséges dokumentumok megszerzése, s egészen más, valójában hogyan éli meg valaki azt, ahogyan határátlépés közben bánnak vele. Én azt tudom megígérni, hogy beszélek a kollégáimmal ez ügyben. Ezt egyébként már többször is megtettük, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy a kapcsolattartás kérdésének ez az a tényezője, ami nem a papíroktól, nem az államközi egyezményektől függ, hanem attól a konkrét embertől, aki az ellenőrzést végzi a határon.
- Sok szó esik mostanság a kapcsolattartási támogatásról. Mit kell tudnunk erről?
- Nagyon fontos, hogy kifejezetten kapcsolattartási támogatásról beszéljünk, s nem a kapcsolattartással járó kiadások megtérítéséről. Az Európai Unió ugyanis ragaszkodik a vízumdíj bevezetéséhez. Magyarország annyit tehet saját hatáskörben, hogy a vízumdíjjal körülbelül megegyező támogatásban részesíti a kárpátaljai és a vajdasági magyarságot, amelyek rászorulnak erre.
- Véleménye szerint elegendő a magyar nemzeti vízum vagy magyar nemzeti tartózkodási engedély, hogy orvosolja azokat a nehézségeket, amelyek az anyaországnak a schengeni határőrizeti rendszerhez való csatlakozása miatt merülnek fel a magyar-magyar kapcsolattartás terén?
- Őszintén remélem, hogy ez a rendszer, amelyet számos elemből raktunk össze, gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy a jelenlegi helyzethez képest nem nehezül tovább a kapcsolattartás. Magyarán, nagyon sokan, az igénylők 50-60 százaléka ezután is térítésmentesen juthat vízumhoz, akinek pedig mégis fizetnie kell, az kaphat hozzá támogatást. Új lehetőséget jelent a kapcsolattartásban a kishatárforgalmi engedély bevezetése, amely nagyon nagy mértékben könnyítheti a határátlépést.
pszv