Kiskertemben jártam - tavat találtam...

Egy olvasói levél margójára

A hanyagság, a rosszul elvégzett munka minden ember számára nagyon bosszantó, főleg, ha még kár is származik belőle. Ha mindezt a vezető beosztásban ülő személyektől tapasztalja az átlagember, akkor elkeseredésében minden lehetőséget megragad, hogy felhívja a figyelmet a problémára.

Lapunkhoz nemrég egy olvasói levél érkezett a beregszászi Kiserdő utcából. A levélírók azt kifogásolták, hogy már hónapok óta elönti a víz a telkeiket, mert a közelben húzódó vízvezetékcső megsérülhetett. Mivel eddig nem kaptak mást, csak üres ígéreteket, ezzel a levéllel szerették volna felhívni a figyelmet a problémájukra.

Először Iski Andrást, a levél íróját kerestük fel. "2006-ban vettük észre először - meséli -, hogy valami nincs rendben, mert a kertjeinket elöntötte a víz. Akkor felmentem a vízművekhez, kijöttek és megcsinálták. 2007 augusztusának végén aztán újra megjelent a víz. Összesen hét telket érint ez a probléma, körülbelül 200 méteres hosszúságban. Kérvényt írtunk a polgármesteri hivatalhoz, nem is tudom, hányszor voltam Kincs Gábornál, a polgármester-helyettesnél. Ő megígérte, hogy segít. Felhívták Galajda Józsefet, a városi vízművek vezetőjét, aki annyit mondott, hogy "mit csináljon, ha egyszer nem tudnak bemenni a területre". Vagyis az elöntött területre nem tudnak behajtani a munkagépek, ezért azt találták ki, hogy egy árkot ásnak, ami elvezeti a vizet. De már eltelt négy hónap, s még mindig nem történt semmi. Augusztus óta pedig rengeteg víz folyt itt szét. Nekem a szőlőm fog teljesen kiázni, ha ez így folytatódik tovább. Hát így állunk. Most egyelőre nem megyek semerre, majd tavasszal újra a nyakamba veszem a hivatalokat, s próbálok valamit elérni, mert a helyzet nagyon rossz: ha bejön egy esősebb időszak, itt úszni fog még az udvar is. A tortúrát újra elkezdem: legutoljára Gulyák Ivánnal, az egyik, szintén ezzel a problémával küzdő szomszéddal voltunk a különböző hivatalokban. Egyébként ő volt az, aki először elkezdte a kérvényezést, hogy tegyenek már végre valamit az illetékes szervek, de nem törődtek ezekkel. Még csak ki sem jöttek megnézni, hogy mi van itt, csak annyit mondtak, hogy majd megcsinálják. Állítólag mi, az emberek vagyunk a hibásak, mert nem fizetünk rendszeresen a szolgáltatásokért, s nincs pénz a rossz cső kicserélésére. Kérem, nekem saját kutam van, az abban lévő vizet használom, de mi van azokkal, akiknek csak vezetékes van? Ők fognak fizetni az elfolyt vízmennyiségért? Sajnos, megtehetik, hogy nem vesznek tudomást a dologról, mert nem lehet kimutatni, hogy mennyi vizet használ a város, hiszen nincs mindenhol vízóra. Ha lenne, akkor biztos látná Galajda úr is, hogy valami nincs rendben, s talántenne valamit... Olyat is hallottam, hogy nappal elzárják a vizet, éjszaka pedig kinyitják - talán azért, hogy ne lássuk, mikor folyik? Végül annyira elkeseredtünk, hogy a szomszédokkal összefogva levelet írtunk. Először az egyik járási magyar nyelvű lapnál próbálkoztunk, akik csak úgy voltak hajlandók leközölni, ha előtte egyeztetünk Galajda úrral..."

Közben lementünk a kertbe, ahol Iski András megmutatta, mekkora terület van elöntve, majd átmentünk egy másik károsulthoz, Pércsi Sándorhoz. Ő megmutatta minden bajok forrását - a megrepedt csőből táplálkozó víztócsát. Csak a rend kedvéért: a környező vizek a mínusz 3 fokos hidegben mind be vannak fagyva, itt viszont nem...

"Még 2006-ban történt - mondja Pércsi Sándor -, a kert végében szoktam kaszálni, s egyszer azt vettem észre, hogy térdig állok a vízben. Akkor nagy sokára kijöttek, egy hónap múlva, pont ősszel, amikor a legnagyobb a sár. Feltúrtak itt mindent, azzal le volt tudva a dolog. Egy ideig nem is volt semmi, csak most, nyár végén. A kertemben van egy árok, amit azért vájtam, hogy elvezesse az esővizet. Nos, ez az árok augusztus óta tele van vízzel, pedig nem volt esős az időjárás. A termőföldön 20 centiméteres víz állott nemrég, csak a fagynak köszönhető, hogy most nincs, csak jég. Ha jön egy nagy eső, akkor szinte teljesen víz alá kerül a kertem. Ha egy ásónyomot leások, mindjárt megjelenik a víz. S ha esős időjárást hoz a tavasz, az egész telkemet, beleértve az udvart is, el fogja önteni a víz... Itt nincs más megoldás, mint a csőcsere."

Helyszíni szemlénk nyomán úgy tűnik, igaza van a levélíróknak abban, hogy a vízművek nem tettek meg mindent azért, hogy a panasszal élők kérését minél hamarabb kivizsgálják és orvosolják. Ezek az emberek nem akarnak sokat: csak nyugodt körülmények között kertjeiket művelni, s nem félni nap mint nap attól, hogy kirothad a tavasszal elvetett mag, vagy aláázik és rájuk dől a ház.

Végezetül csak egy kérdés: Polgármester úr, hogy is van ez az "európai arculatot városunknak" szlogen?

snicer