Európa parandzsában

2008. március 21., 09:00 , 375. szám

Európa igyekszik eligazodni a muzulmán közösségeken. A helyzetet azonban egyre nehezebb kontrollálni.

Dánia megrémült. Vége a békés életnek. Koppenhágában fiatal emberek bőszülten dobálják kövekkel a rendőröket és gyújtogatnak. Ők muzulmánok, s a próféta iránti nagyobb tiszteletet követelnek.

A pogromok akkor kezdődtek, amikor a vezető dán lapok február 13-án ismét leközölték azokat a botrányos Mohamed-karikatúrákat, amelyek 2005-ben világszerte felháborodást váltottak ki a muzulmánok körében. Ez tiltakozási akció volt, a dán sajtó így akarta kifejezésre juttatni felháborodását a rajzok egyik alkotója, Kurt Westergaard ellen terroristaszervezetek által tervezett gyilkossági kísérlet miatt. "Az a tervük, hogy megölik Kurt Westergaardot, ami demokratikus kultúránk elleni támadás is" - írta a Politiken című helyi lap az eset kapcsán, egyben megindokolva, miért közölték újra a karikatúrákat.

Az eset azonban túlmutat Koppenhágán. A muzulmánok fokozatosan és észrevétlenül jelentős erővé váltak Európában. Ők a saját szabályaik szerint akarnak élni. Azt akarják, tiszteljék őket, olyan fogalmakat értve ezalatt, amelyek alig érthetők a nyugati gondolkodás számára. Kiderült, hogy Európa nemigen készült fel az események ilyetén alakulására.

Valaha, az 1930-as években az Olaszországban megtelepedett muzulmánok azzal a kéréssel fordultak Benito Mussolini miniszterelnökhöz, hogy engedélyezze egy mecset felépítését Rómában. A duce válasza rövid volt: csak azután, hogy katolikus templomot emeltek Mekkában. Ma lehetetlen lenne ilyen választ adni.

Nemrégiben a helyi imám találkozva a dán miniszterelnökkel azt követelte, hassanak a dán sajtóra, hogy az kedvezőbb képet fessen az iszlámról. Közbenjárása azonban feleslegesnek bizonyult, hiszen az utcai zavargásokban részt vevő fiatalok mindent elvégeztek helyette. Fanatizmusuk, amellyel a próféta védelmére keltek, amúgy is meglehetősen ijesztőnek bizonyult, így a dán alkotók máris igyekeznek elkerülni ezt a sikamlós témát, nehogy elszólják magukat. Az a grafikus, aki megrajzolta Mohamed prófétát egy gyermekkönyv számára, jobbnak látta eltitkolni a nevét, s titkolják kilétüket egy az iszlámot bíráló kötet szerzői is. Az egyik vezető művészeti múzeum nem mer kiállítani egy vitatható műalkotást a muzulmánok reakciójától félve.

A muzulmán bevándorlók nem törekednek a beolvadásra, ehelyett inkább kolonizálni szeretnék azokat az országokat, amelyek befogadták őket - állapítja meg Melanie Philips újságíró, a Londonisztán című könyv szerzője. Szerinte elsősorban ebben különböznek a mai ázsiai, kelet-európai vagy karib-tengeri bevándorlók a korábbiaktól, s ebben rejlik a fenyegetés is, amit hordoznak.

Mert nemcsak Dánia feje fájhat. Rohamosan eliszlámosodik Észak-Európa többi országa is. Az 1970-es évek első felében Norvégiában még egyetlen muzulmán közösség sem létezett. Tíz évvel később már négy közösség működött, amelyek 1006 muzulmánt egyesítettek. További tíz év múlva 62 közösség volt ismeretes az országban, összesen 47438 hívővel. Jelenleg már mintegy 60 ezer muzulmán él az országban.

2000 januárjában Oslo (régi nevén Christiania) városi tanácsa engedélyezte a muzulmánoknak, hogy naponta ötször hívják imára híveiket a város 18 minaretjéből. Oslo 500 ezer lakosából 36 ezer a muzulmán. Az első hívás azóta reggel ötkor hangzik el a minaretekre szerelt nagy teljesítményű hangfalakon keresztül. A reggeli álmukban megzavart városlakók ironikusan állapítják meg, hogy Christiania lassan Musulmániává változik.

Érzékelhető az iszlám hatás Svédországban is, ahol mintegy 370 ezer muzulmán él, méghozzá többségük egy tömbben, gettószerűen. Stockholm némelyik külvárosában a lakosság majd 80 százaléka a nemzeti kisebbségek nyelvén beszél, ami bonyolulttá teszi beilleszkedésüket a svéd társadalomba.

A 278 ezer lakosú Malmö ma Európa egyik nemzetiségileg legmegosztottabb városa. Lakóinak 37 százaléka külföldön született vagy bevándorlók gyermeke. Évről évre több a városban a muzulmán, akiknél elfogadott a sok gyermek vállalása. A hatóságok nem zárják ki, hogy akár már tíz év múlva a város lakóinak többsége nem svéd származású lesz. A muzulmánok itt is gettószerűen élnek néhány városnegyedben, ezek azonban mintaszerű gettók, csinos házakkal, rendezett környezettel.

A házak teraszain és erkélyein azonban a Svédországban megszokott virágosládák helyett igen gyakran műholdas antennák tányérjait látni - a helyi muzulmánok tudni akarják, mi történik otthon. (Kárpátalja/Korreszpondent)