Egy láthatatlan front katonái

Terroristák vagy szabadságharcosok?

2008. április 11., 10:00 , 378. szám

Kevés híja volt, hogy nemrég ismét győzedelmeskedjen egy baloldali forradalom a latin-amerikai kokainparadicsomban. A világ egyik legjelentősebb baloldali radikális terrorista szervezete, a kolumbiai FARC majdnem háborút robbantott ki Kolumbia, Ecuador és Venezuela között.

Negyven évvel ezelőtt történt, hogy fiatal kolumbiaiak egy csoportja Manuel Marulando vezetésével az erdőbe vonult, céljukul az igazságos szocialista állam létrehozását tűzve ki, amelyet Új Kolumbiának neveztek el. Fegyverrel a kezükben a "szocializmus" katonái ellenőrzésük alá vonták a Kolumbiából Amerikába és Európában irányuló kábítószer-szállítást, amivel évi több tízmillió dollárt jövedelmező új iparágat teremtettek. Tevékenységük évről évre nagyobb méreteket öltött. A kolumbiai elnök autókonvoja ellen intézett aknatámadás és egy kőolajvezeték felrobbantása után az ecuadori határ közelében a FARC a totális háború kirobbantását tűzte ki céljául. Ehhez elegendőnek bizonyult egymásnak uszítani az Amerikabarát Kolumbiát a Washington esküdt ellenségeinek számító Venezuelával és Ecuadorral.

Idén februárban a kolumbiai hadsereg támadást intézett a FARC egyik tábora ellen, amely már ecuadori területen volt, megsemmisítve Raul Reiest, a szervezet egyik vezéralakját, aki a már öregedő Marulandó utódjának számított. A szomszédok reakciója villámgyors volt: ecuadori csapatokat vontak össze a kolumbiai határnál, s Hugo Chávez venezuelai elnök is támogatásáról biztosította szomszédját a kolumbiai agresszióval szemben. A háborút csak a békésebb szomszédok közbenjárásának köszönhetően sikerült elkerülni. Márciusban a 22 latinamerikai állam csúcstalálkozóján a három konfliktusba keveredett ország vezetői kezet ráztak egymással, s lezártnak nyilvánították a konfliktust. Azonban egyik vezetőjük halála aligha fékezi meg a FARC-ot, amely immár 40 éve építi lankadatlanul a szocializmust a narkódollárokból, több ember halálát okozva eközben, mint számos más, talán látványosabban működő terrorszervezet. Bármennyire is hihetetlen, e tekintetben a FARC-ot csupán a hírhedt Al-Kaida előzi meg.

Következzék most a világ terrorista szervezeteinek "toplistája", melyet a polgári lakosság körében ejtett áldozatok számát figyelembe véve állítottunk össze.

Nem is olyan régen még csak a Bond-filmek világában léteztek olyan terrorista szervezetek, melyek egyetlen központból irányítva behálózták az egész világot. Mára az Al-Kaida alakjában valósággá vált ez a rémálom. Arról, hogy nem egyedi, egymással nem összefüggő támadások érnek sorozatban amerikai célpontokat az ezredfordulón, csupán a WTC-tornyok elleni 2001. szeptember 11-i támadás, s az azt követő nagyszabású nyomozás derített fényt. Azóta tudjuk, hogy az Al-Kaidának, amelyet Oszama Bin-Laden egy nemzetközi nagyvállalat mintájára szervezett meg, 12 regionális részlege működik világszerte, Dél-Amerikától kezdve, egészen Délkelet-Ázsiáig. Kétségtelen, hogy listánkat ma az Al-Kaida vezeti.

Mint arról már szó volt, a második helyezést a FARC "érdemelte" ki, amely csupán 1996 és 2001 között 3,5 ezer embert ejtett túszul, akikért mintegy 110 millió dollárnyi váltságdíjat fizettek ki. A FARC 12 ezer fegyverest számlál jelenleg, s mozgósítás esetén 20 ezer főre tudja növelni fegyveres erőinek létszámát.

A ranglista 3. helyét a palesztin Hezbollah foglalja el. A szervezet közvetlen áldozatainak számát több mint 1000 főre becsülik. Legemlékezetesebb akcióik egyike 1983-ban történt, amikor egy robbanóanyaggal teli teherautót robbantottak fel az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége előtt. Emlékezetes még az argentínai amerikai nagykövetség elleni merénylet is 1992-ből.

A negyedik helyre ismét egy szabadságharcosnak mondott szervezet, a Kurdisztáni Munkáspárt került, amely rendszeresen intéz támadásokat török katonai egységek ellen a török-iraki határ térségében. A saját országuk megalakításáért hiába küzdő kurdok előszeretettel támadnak meg török állami hivatalnokokat, s robbantanak rendszeresen pokolgépeket Törökország üdülőparadicsomaiban.

Az ötödik helyre került az ETA baszk terrorszervezet. Az ETA elsősorban a spanyol állam képviselőit veszi célba Baszkföld önállóságáért küzdve. Az esetek többségében a terroristák előre figyelmeztetik merényleteikről a hatóságokat, ennek ellenére számos áldozat szárad már a lelkükön. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eset a Juan Carlos spanyol király ellen elkövetett 1995-ös sikertelen merénylet volt.

A tálibok a viszonylag fiatal terrorszervezetek közé tartoznak, hiszen a szélsőséges iszlám szervezet gyökerei csupán Afganisztán szovjet megszállásának éveiig nyúlnak vissza. Akcióik többsége nem civil, hanem katonai célpontok ellen irányul. Afganisztánból történt kiüldözésük óta elsősorban a térségben állomásozó NATO- és ENSZ-alakulatok ellen intéznek támadásokat, illetve a helyi közigazgatás dolgozóit és a lakosságot fenyegetik (Kárpátalja/Korreszpondent).