Falugyűlés Jánosiban

2008. április 18., 10:00 , 379. szám
Gajdos István, Beregszász polgármestere a szülőfaluja mellé szeretné a járás és a város szemetét befogadó hulladékfeldolgozót

Április 13-án a helyi kultúrházban került sor Makkosjánosi és társközsége, Balazsér lakóinak falugyűlésére, amely arról volt hivatott dönteni, hogy létesüljön-e vagy sem a falu határában egy, a Beregszászi járás településeinek háztartási hulladékát befogadó szemétfeldolgozó.

Vasárnap délután három órára gyűltek össze a falugyűlésre a helyi lakosok, akik zsúfolásig megtöltötték a kultúrház nagytermét.

A rendezvényen megjelent többek között Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Gajdos István, Beregszász polgármestere, Erdélyi Károly, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal első elnökhelyettese és Medvigy István megyei képviselő. Már a falugyűlés megkezdése előtt is világos volt a külső szemlélőnek, hogy felfokozott indulatok feszülnek itt egymásnak. A jelenlévők megválasztották a gyűlést levezető elnököt Tarpai József személyében, aki a szemétfeldolgozó ellenzőinek egyik szószólója. Már ekkor többször bekiabálások és hangos véleménynyilvánítások zavarták meg a gyűlés folyamatát a szemétfeldolgozót ellenzők és pártolók részéről is. Tarpai József ismertette az előzményeket: a makkosjánosi és a balazséri lakosok az újságokból értesültek arról, hogy a falu határában lesz a járás szemétfeldolgozó telephelye, amit kész tényként közöltek velük. A felháborodott emberek szerették volna megnézni a Beregszászi Járási Tanács, Beregszász városa, a Bereg-Vertikál magyar-ukrán közös vállalat és a Makkosjánosi Tanács által aláírt dokumentumokat, illetve azt a határozatot, amelyben a községi tanács megengedte a Bereg-Vertikál szakembereinek egy 30 hektáros területen a terepfelmérést egy leendő szemétfeldolgozó, -komposztáló és -lerakó telepítésére. Mivel ezt megtagadták, népszavazás útjára szerették volna terelni az ügyet, aminek a lehetőségét Tarpai szerint a polgármester asszony megtagadta.

"Az, hogy mi az önök feje felett döntöttünk, nem igaz - kezdte beszédét Makkosjánosi és Balazsér közös polgármester asszonya, Barta Márta, aki megragadva az alkalmat először is bocsánatot kért a március 18-ai gyűlésen tanúsított viselkedéséért. - A március 18-ai gyűlés egy nyitottabb formában megvalósult tanácsülés volt - mondta -, amelyre mintegy hatszáz meghívót küldtünk szét, amit mindenki megkapott (hangos tiltakozás a teremben ülők egy részéről - a szerző), ...ha meg nem, az a postamester hibája volt. Szeretnénk, ha önök ma felelősségteljesen döntenének, amit mindenki a saját eszével hozna meg: akarnak-e önök civilizált módon hulladékot kezelni?... A Jánosi Községi Tanács 16 tagja eddig két döntést hozott: az egyiket 2007 augusztusában, melyben megadjuk a cégnek az engedélyt arra, hogy megtervezze azt, amit meg akar valósítani, a másik egy 2007. novemberi döntés, amelyben kijelölünk számukra egy területet, ahol meg tudják csinálni a hatástanulmányt, a talajvizsgálatot, a lakosságtól való távolság ellenőrzését. Ezt csináltuk, de ki kell jelentenem, hogy a projekt még az első lépést is csak akkor fogja megtenni, ha itt és most pozitívan fogunk dönteni."

A következő felszólaló Ferenc Károly, a magyarországi Zékom Kft. és a Bereg-Vertikál magyarországi társtulajdonosa, a leendő projekt kivitelezője volt. Mint elmondta, az ilyen jellegű szemétfeldolgozó, -komposztáló és -lerakó miden tekintetben megfelel az Európai Unió környezetvédelmi követelményeinek, s Magyarországon már hat ilyen létesítmény működik. Részletesen ecsetelte a különféle munkafolyamatokat, amelyek egy ilyen telepen zajlanak, illetve a biztonsági rendszert. Külön kitért a különféle szemétfajták (vas, papír, üveg, műanyag) szétválogatására és annak ipari visszaforgatására.

A következő felszólaló Csizmár Béla volt, aki a szemétfeldolgozó kapcsán elmondhatta, hogy szó sincs róla, hogy feltétlenül Makkosjánosiban lesz, még csak a megfelelő helyeket keresik. A járásnak és a városnak mindenképpen szüksége van egy ilyen létesítményre. Kárpátalján négy szemétlerakót terveznek létrehozni, de erre még nincs pénz, így ezek a tervek csak 15-20 év múlva fognak megvalósulni. Nekünk, azonban már holnap lépnünk kell. Ezért mondom azt, hogy lesz szemétlerakó a járásban, akárhol, de lesz. Vannak közös érdekek, ilyen a szemét tárolása és megsemmisítése. A megyei koncepció által tervezett szemétlerakókba egyáltalán nem biztos, hogy befogadják a mi szemetünket, ami akkor itt marad. Most lenne esély arra, hogy európai színvonalú megoldást találjunk a kérdés megoldására."

Szót kért a falu szülötte, Gajdos István, Beregszász polgármestere is. "El kell mondanom, hogy amikor a szakemberek megfelelő területet kerestek a szóban forgó létesítmény esetleges helyének, olyan helyszínre gondoltak, ami legalább három kilométerre van a lakott területektől. Mivel Jánosi az a község, amely a legnagyobb saját területtel rendelkezik, ezért gondoltuk úgy, hogy itt lehetne ezt a projektet megvalósítani. A specialisták által elvégzett vizsgálatoknak az lett az eredménye, hogy ez a legalkalmasabb hely, mert még a járás középpontjában is van. A hulladék téma már hónapok óta komoly probléma Beregszászban is. Ennek ellenére megengedtük 2011-ig, hogy a járás 13 falujából behordják a lerakóra a szemetet, legalábbis addig, amíg felépül egy megfelelőbb létesítmény. A beregszásziaknak garanciára van szükségük: a járási tanács ezt megadta, Jánosi nem. Három lehetőség van. Az első, hogy itt most önök elutasítják a lehetőséget, ami szerintem a legrosszabb választás. A második, hogy népszavazás lesz, ami csak 3-6 hónap múlva hoz végleges döntést, addig a városi tanács nem tudja feloldani azt a moratóriumot, azt a tilalmat, amit a város területére beérkező hulladékra hirdetett ki. A harmadik a pozitív döntéshozatal a szemétfeldolgozó mellett. Nagyon fontos lenne, hogy az élen járjunk a szemétfeldolgozás terén, hiszen 2008-tól EU-s pályázatokat fognak kiírni ebben a témában, ami azt jelenti, hogy EU-s forrásokhoz tudunk hozzájutni. Én bízom benne, hogy önök megértik: nem függhetünk senkitől, egyedül kell megoldanunk ezt a problémát. Jánosi érdeke lenne, hogy megvalósuljanak a tervek, mert így a falu az első helyre kerülne a járási fejlesztések terén."

A továbbiakban hozzászólt még a témához Barta István és Bíró Tibor helyi vállalkozó, Medvigy István és Petruska István a szemétfeldolgozó mellett, az ellenzők közül pedig Revák István és Turda Ágnes. Az indulatoktól egyáltalán nem mentes falugyűlés végül is azzal az eredménnyel végződött, hogy legyen a népszavazás a kérdés eldöntésének a módja. Megválasztották azt a 14 személyt, akik annak a bizottságnak lesznek a tagjai, amely a népszavazáshoz szükséges aláírásokat fogja összegyűjteni. Erre egy teljes hónap áll a helyi lakosok rendelkezésére.

-fűrkész-