Csernobil és környéke ma biztonságos?

Huszonkét éve történt a katasztrófa

Huszonkét éve történt az atomenergia-ipar eddigi legnagyobb katasztrófája az egykori Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban. A szakemberek ma azt állítják, hogy a katasztrófát okozó atomerőmű meghibásodott blokkjának szarkofágja biztonságos, a katasztrófa idején sugárszennyezetté vált területeken termelt ételek fogyaszthatók.

Az ukrajnai Csernobil atomerőművében 1986. április 26-án következett be a katasztrófa: a robbanások és az ezek nyomán keletkezett tűz példa nélkül álló nukleáris szennyezést okozott. Egyes becslések szerint a baleset következtében több radioaktív hulladék került a levegőbe, mint a második világháború idején Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba révén. Főleg az akkori Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában és Fehéroroszországban több mint 180 ezer ember volt kitéve sugárzásnak, a katasztrófa következményeinek felszámolásában részt vevők ma is állandó orvosi megfigyelés alatt állnak.

Nehéz megítélni, hogy pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan a szövődményekbe haltak bele, sokaknál pedig nem lehet eldönteni, hogy betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 személyt tart nyilván, akiknek halálát közvetlenül a robbanás és következményei okozták. Úgy becsüli, hogy mintegy négyezer ember halálát a katasztrófával összefüggésbe hozható betegségek okozták-okozzák, bár korábbi becslések szerint kimondottan Csernobil miatt 30-40 ezerrel nőtt a halottak száma.

Az európai rákos megbetegedések statisztikáiban a csernobili katasztrófára visszavezethető halálesetek lényegében nem mutathatók ki, az esetek száma a természetes ingadozási határon belül mozog. Mégis, a csernobili katasztrófához számos halálos betegség köthető. A leggyakrabban előforduló betegség a pajzsmirigyrák, amelyből 2005-ig Belaruszban, Ukrajnában és Oroszországban 4 ezer esetet észleltek. Szakemberek becslése szerint csak Fehéroroszországban 18-66 ezren betegedhetnek meg pajzsmirigyrákban az elkövetkező években. Más rákos betegségek csak hosszabb lappangási időszak, az események után 20-25 évvel jelentkezhetnek - ezeket a tapasztalatokat az atomtámadások túlélői szolgáltatták. Körükben egyre gyakoribbakká vált például a szürkehályog.

A katasztrófa évfordulójának kapcsán Igor Gramotkin, az erőmű biztonságosságának fenntartásával foglalkozó vállalat igazgatója Csernobilban újságíróknak kifejtette: az utóbbi időben javítási munkálatokat végeztek a szarkofágon, és olyan állapotba hozták, hogy egy erős földrengést is kibírna.

A francia Novarka vállalat képviselője arról számolt be, hogy egy tavaly kötött szerződés alapján megkezdődött az új borítás alapozása. Biztosítani kívánják, hogy az erőmű dolgozói, a környék lakói és a környezet a következő száz évben védett legyen a sugárveszéllyel szemben.

Moszkvában a fogyasztóvédelmi felügyelet múlt héten honlapján közleményben adta hírül, hogy az 1986-ban szennyezett területek túlnyomó részén megtermelt élelmiszer fogyasztható, megfelel a normáknak az óvodai és az iskolai étkeztetés, a kereskedelemben kapható élelmiszerek - a kenyér, pékáruk, zöldségek, gyümölcsök -, valamint az ivóvíz minősége.

Ugyanakkor a Brjanszki és a Kalugai megye háztáji gazdaságaiban termelt élelmiszerek, így a tej, és a vadon termő növények komoly aggodalomra adnak okot, bár két év alatt ott is 59-ről 45-re csökkent azoknak a településeknek a száma, ahol több mint ötezer próbavétel alapján a tej szennyezettségét mutatták ki.

Csernobilt a történelem legnagyobb természeti katasztrófájaként értékelik világszerte, az erőmű körüli biztonsági zóna kiürítése paradox módon mégis a természet virágzásához vezetett. A természet látszólag alig érzékel valamit a sugárzásból, miközben az emberi tevékenység erősen csökkent, s csak az utóbbi időben egyre élénkebb katasztrófaturizmus jelent némi változást ezen a téren. Az itt élő állatvilág nagyobb része ritka és korábban a kihalás szélére sodródott faj.

Akárcsak az erdők, a mezők és a mocsarak, itt minden radioaktív és az is marad az elkövetkező 400 000 évben. Az állatok izmait és csontjait átjárja a cézium-137 és a stroncium-90, mégis, meglepő módon nem csupán léteznek, de erőteljesen fejlődnek.

Egyes kutatók szerint az új ökorendszer az első példája az emberi beavatkozás hiányának. A zóna élővilága képes volt egyensúlyba kerülni a sugárzás ellenére is, miközben a szellemvárosok és -falvak már csupán tragikus emlékei egy technikai hiba pusztító hatásainak. (Kárpátalja/MTI/sg.hu)