2008. május 16.
"Aki az Ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem Őt mindnyájunkért odaadta, mi módon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?" Róma 8,32
Isten csodálatos biztatását érthetjük meg a Római levél e mondatából. Ez a mondat elsősorban azok számára jelenthet nagy biztatást, akik életüket az Úrra bízták, mégis jelen van valamiféle kétség életükben. Bizonytalanok vagyunk afelől, hogy Isten mit akar az életünkkel, mit tud elvégezni, milyen módon akarja betölteni szükségünket.
A fenti szakasz rámutat arra, hogy a kétség sohasem Istentől való. Ő nem akarja az övéit bizonytalanságban, kételkedésben tartani. Isten felfoghatatlan szeretete mindent megtett a bűn állapotában veszteglő emberért. Ha pedig ezt elhittük, erre alapozva életünket Neki szántuk, akkor nem félthetjük magunkat, mert Isten Jézus Krisztus által, Őbenne mindennel megajándékoz, amire csak szükségünk van.
Bátran elhihetjük e csodálatos biztatásra alapozva, hogy nincs olyan bűn, amit ne tudna megbocsátani Isten az Úr Jézus Krisztusért. Elhihetjük, hogy nincs olyan helyzet, amelyben ne tudna bennünk és általunk békességet teremteni. Nincs olyan reménytelen élet, amely Jézusban új alapot találva meg ne épülhetne. Nincs olyan mélység, amiből Isten Krisztus által ne tudna kiemelni.
Tegyen ez az üzenet minden olvasót erőssé és reménykedővé az imádkozásban! Higgyük azt, hogy Isten jót gondolt el felőlünk, s éljük át szeretetének közelségét! Életünk megújulása ne csak reménység legyen, hanem legyen valóság Krisztus által! Ámen.
Kótyuk Zsolt