Amikor a közlekedési baleset mindkét résztvevője vétkes

„A baleset után a rendőr azt mondta, hogy mind a két sofőr hibás volt. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azért még kaphatnak kártérítést a biztosítótól?”

– Az olyan eseteket, amikor a rendőrség a közlekedési baleset mindkét (vagy több) résztvevőjét vétkesnek tekinti, általában kölcsönös vagy kétoldalú vétkességnek (обопільна вина) nevezik, a magyarban az osztott felelősség kifejezéssel találkozhatunk. Az ukrajnai törvények ugyan nem ismerik a kölcsönös vétkesség fogalmát, de természetesen rendelkeznek az olyan esetekről, amikor részben mind a két (vagy több) járművezető okolható a baleset bekövetkezéséért.

A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України) 1188. cikkelye tartalmazza az általános szabályokat a több fokozott veszélyforrás (esetünkben személygépkocsi) kölcsönhatása által okozott kár megtérítésére. E cikkely 1. pontjának 3. alpontja szerint, ha minden olyan személy vétkes, akinek a tevékenysége a kárt okozta, a kártérítés összegét a jelentőséggel bíró körülményektől függően megfelelő arányban kell meghatározni. Magyarán, aki nagyobb szabálysértést követett el, az a kár nagyobb részét téríti meg a másik járművezetőnek.

Hangsúlyoznám, hogy a járművezető vétkességéről és annak mértékéről végső soron nem a rendőr, hanem a bíróság dönt. A balesetnél helyszínelő rendőrök előzetesen rögzíthetik mindkét résztvevő szabálysértését, jegyzőkönyvet vehetnek fel mindkét járművezető esetében, de ez a következtetés nem végleges. Ha a járművezető nem ért egyet a jegyzőkönyvvel, fellebbezhet a bíróságon, amely megállapítja a vétkességet, illetve annak mértékét. A kölcsönös vétkesség így azt is jelenti, hogy az érintett gépkocsivezetők részlegesen felelősek az okozott kárért.

Ilyenkor jogosan merül fel a kérdés: hogyan lehet kártérítést igényelni a biztosítótól? A legfontosabb, hogy a baleset után azonnal hívni kell a rendőrséget és bejelenteni az incidenst. A két járművezetőnek el kell kérnie a másik gépjármű-felelősségbiztosításával kapcsolatos adatokat, és értesíteniük kell a biztosítótársaságukat a történtekről. Ezt tanácsos írásban megtenni, vagy felhívni a biztosító telefonos ügyfélszolgálatát a szerződésben meghatározott időn, általában három napon belül.

Meg kell várni a helyszínen, amíg a rendőrség felveszi a közigazgatási (adminisztratív) szabálysértési (jogsértési) jegyzőkönyvet az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv 124. cikkelye alapján. Ha mindkét járművezetőt illetően jegyzőkönyvet vesznek fel, az máris azt jelenti, hogy mindkettejüket vétkesnek tekintik. A járművezetőknek ilyenkor ajánlott másolatot szerezni minden, a helyszínen készült dokumentumról: a jegyzőkönyvekről, baleseti helyszínrajzokról, tanúvallomásokról stb.

A biztosítótársaságok számára az úgynevezett europrotokollt (європротокол) is ki kell állítani (feltéve, hogy az érintettek egyetértenek a körülményekkel, és a balesetben senki nem sérült meg), vagy rendőrségi igazolást kell szerezni.

Mindkét sofőrnek joga van kártérítést követelni a másik biztosítójától (mivel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás állja a vétkes harmadik féllel szembeni kártérítési kötelezettségét). A gyakorlatban egyszerűbb lehet kártérítési igényt benyújtani a saját biztosítótársaságunkhoz, amely azután rendezi az ügyet a másik járművezető biztosítójával. A kártérítési igényben ismertetni kell a baleset körülményeit, és csatolni szükséges a következő dokumentumokat: a baleseti jegyzőkönyv(ek) másolatát, a rendőrségi igazolást vagy az europrotokollt, a jármű forgalmi engedélyét, a személyi igazolványt, az adóazonosító számot, személyes adatokat stb.

A biztosítótársaság szakértőt bíz meg az anyagi kár (autójavítás) költségeinek felmérésével. Javasolható, hogy az autós maga is végeztessen független kárfelmérést, különösen akkor, ha vitára lehet számítani a kár összegéről.

Kölcsönös vétkesség esetén minden gépkocsivezető csak a kár egy részének megtérítésére számíthat. Ha a bíróság nem állapította meg a vétkesség mértékét, a biztosítótársaságok rendszerint egyenlő arányban térítik meg a kárt. Vagyis mindkét sofőr a másik biztosítójától a neki okozott kár értékének 50%-át kapja meg. Ha a vétkesség mértékét a bíróság már megállapította, a kifizetést a vétkesség arányában kell teljesíteni. Például egy 70/30 arányú vétkességről szóló bírósági határozat után a „vétkesebb” sofőr biztosítója a másik kárának 70%-át, a „kevésbé vétkes” sofőr biztosítója pedig a másik sofőr kárának 30%-át fizeti. Éppen ezért a gyakorlatban a biztosítók nemegyszer megtagadják a kifizetést bírósági határozat nélkül.

hk