Erdélyben magyarázzák a bizonyítványt

Románia: Önkormányzati választások

2008. június 6., 10:00 , 386. szám

Mondhatni a papírforma érvényesült a hét végi romániai választásokon. Országos szinten győzött a jelenleg ellenzékben lévő jobbközép Demokrata Liberális Párt (PD-L), az erdélyi magyar–magyar vetélkedésben pedig jól szerepelt az RMDSZ, amely első alkalommal volt versenyre kényszerítve a két, túlnyomó többségében magyarok lakta székelyföldi megyében a Magyar Polgári Párt (MPP) által.

A Román Választási Bizottság jelentése szerint a megyei tanácsi szavazáson a még nem végleges eredmények szerint a PD-L a szavazatok 28,23 százalékát kapta. A demokraták legfőbb riválisai, a szociáldemokraták (PSD) 28,01 százalékot értek el. A kormánypárti Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,68, az RMDSZ 6,03 százalékot szerzett. Leszerepelt a Nagy Románia Párt (PRM), amely a voksok 3,62 százalékát "söpörte" be. A március óta létező Magyar Polgári Párt 63331 szavazatával 1,23 százalékot ért el.

A városi tanácsi eredmények összesítése szerint a PSD 9041, a PD-L 8389, míg a PNL 6420 mandátumot szerzett. Százalékos arányokban kifejezve a PD-L 27,63, a PSD 25,91, míg a PNL 18,58 százalékot ért el.

Az elnyert polgármesteri helyeket figyelembe véve a PSD 521, a PD-L 380, míg a PNL 286 városvezetői széket nyert meg. Az RMDSZ eddig 130 polgármesteri széket szerzett. A nagyobb erdélyi városokban nagyrészt demokrata és liberális párti győzelem született. Kolozsváron Emil Boc eddigi polgármester 76,2 százalékot szerzett. Nagyváradon a PNL jelöltje nagy valószínűséggel első fordulós győzelmet aratott, amiként Aradon a PD-L jelöltje. Brassóban liberális jelölt nyerte el a polgármesteri széket.

A Magyar Nemzet szerint senkit sem lepett meg, hogy a Markó Béla vezette szövetség máris nagy győzelmet hirdetett, holott csupán a papírforma érvényesüléséről van szó: egy tizennyolc éve működő, jelenleg hatalmi pozícióban lévő párt jobban szerepelt az alig két hónapja megalakult, többnyire csak a székelyföldi vetélkedésre szorítkozó MPP-nél. "Utóbbinak a pénzzel, befolyással, zsarolással szorítóba lépő RMDSZ-szel szemben egyetlen kártyája volt, a Fidesz támogatása. Markóékba még annyi nagyvonalúság sem szorult, hogy ezt az anyaországi segítséget szó nélkül hagyják. Erdélyben a választás szabadsága soha nem tapasztalt mocskos kampányt hozott, melynek keretében a hatalmát féltő RMDSZ minden eszközt bevetett az új ellenféllel szemben, holott az MPP jelöltjei sok helyen – így Székelyudvarhelyen is – már indulásuk pillanatában érezhetően pehelysúlyú versenyzőknek bizonyultak" – írja a budapesti lap.

Markó Béla sikeresnek tartotta az RMDSZ szereplését a vasárnapi romániai önkormányzati választáson. Az RMDSZ elnöke szerint a korábbi időszakhoz képest ugyanolyan erővel sikerült biztosítani a magyarság önkormányzati képviseletét. Szerinte ugyanez az eredmény ősszel elég lenne a parlamentbe jutáshoz is. Ugyanakkor a Duna Televízió riporterének elmondta: véleménye szerint Magyarországról súlyosan beavatkoztak a választási küzdelembe.

Minden elemző kiemelt tényként kezeli, hogy Székelyföldön kevesen éltek szavazati jogukkal. Az okokat illetően is viszonylagos egyetértés tapasztalható, amenynyiben a többség úgy véli, érezhető a "megfáradt" RMDSZ-szel szembeni kiábrándultság, de az igazi, meggyőző alternatívát nyújtani egyelőre képtelen MPP-jelöltek halvány szereplése is hozzájárult a távolmaradáshoz.

Az RMDSZ jelöltjeinek kampányát mégis mintaszerűnek nevezi vezércikkében a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) kommentátora. Ágoston Hugó külön kiemeli a marosvásárhelyi polgármesteri székért román ellenfelével harcba szállt Borbély Lászlót, akinek profi kampánya – mint kifejti – nem volt elegendő ahhoz, hogy sikerüljön lebontani a magyarsággal kapcsolatban a románokban kialakult "lélektani falat".

Az erdélyi Krónika hasábjain Rostás Szabolcs elkeserítőnek tartja, hogy a pártok és a jelöltek sem voltak képesek felnőni a tisztességes politikai verseny színvonalához, az ellenfél plakátjainak letépésével, választók megvásárlásával, a kampánycsend megsértésével igyekeztek minél több voksot elhódítani. Ilyen körülmények között semmi meglepő nincs abban, hogy a szavazópolgárokat hidegen hagyja a politika – írja Rostás.

A kolozsvári Szabadságban Székely Kriszta ábrándnak nevezi az MPP-nek azt az elképzelését, hogy megjelenése mobilizáló hatással lesz a szavazókra. Hiába hangoztatták – írja –, hogy nem az RMDSZ-szavazatokat kívánják elhódítani, hanem elsősorban azokat a voksokat seprik majd be, amelyeket az RMDSZ-ben csalódottak különben román jelöltekre fecsérelnének el. Az a polgár, aki valamiért elfordult a szövetségtől, inkább nem megy el szavazni, semhogy román pártokra voksoljon – írja a szerző.

Szász Jenő, az MPP elnöke szerint ugyanakkor pártja megkerülhetetlen politikai erővé vált. "Az MPP számára azért nincs kudarc, mivel egy 75 napos szervezetről beszélünk" – hangsúlyozta a Duna Televíziónak nyilatkozva. Hozzátette: az, hogy Hargita és Kovászna megyében 30-50 százalékos eredmények vannak településtől függően – ez jó eredménynek számít.

A Háromszékben Simó Erzsébet azt írja, hogy valójában egyenlőtlen volt az MPP és az RMDSZ küzdelme, egyik mögött mindössze hetvennapos múlt áll, a másik több mint tizennyolc éve szervezi-építi önmagát. Megállapítja, hogy sok választónak esze ágában sem volt "beleszólni a politikának nevezett úri huncutságba".

Összegzésképpen abban bizonyára egyetérthetünk, hogy a vasárnapi erdélyi megmérettetésen először érvényesült a pluralizmus, s az eredmények mindkét fél számára megmutatták, mire képesek jelen állás szerint.

szcs