Nem nőnek a közlekedési szabálysértések bírságai

2008. június 20., 10:00 , 388. szám

A Legfelsőbb Tanács nem szavazta meg kedden a közlekedési szabálysértésekért kiszabható új büntetési tételeket tartalmazó jogszabálytervezetet. A kérdés most az, jó-e ez vagy rossz?

Fellélegezhetnek a notórius szabálytalankodók, a parlament képtelennek bizonyult elfogadni azt a jogszabály-módosítást, amely jelentősen növelte volna a szabálysértésekért kiszabható bírságok tételeit. A törvénytervezetet már közel egy évvel ezelőtt benyújtották a Legfelsőbb Tanácsba, ám annak ellenére, hogy élénken támogatta azt az államfő, a Belügyminisztérium és maga az Állami Közlekedésrendészeti Felügyelet (GAI) is, megvitatására csak a közelmúltban kerülhetett sor. Ráadásul csak a két kormánypárt, azaz a Julija Timosenko vezette BJUT és a Viktor Juscsenko államfőt támogató Mi Ukrajnánk - Népi Önvédelem (NU-NSZ) frakciói támogatták az elképzelést. Miután pedig a kormánykoalíció jelenleg nemigen rendelkezik a szükséges számú parlamenti szavazattal, szinte törvényszerű volt, hogy a jogszabálytervezet nem kapta meg a kellő támogatást.

Ugyancsak leszavazták a honatyák azt a javaslatot, hogy a törvényhozás a későbbiekben tárgyalja újra "második olvasatban" a jogszabályt. Ily módon a dokumentum végérvényesen lekerült a napirendről, s várhatóan ősznél hamarabb már nem is kerülhet oda vissza. A képviselőket még Arszenyij Jacenyuk házelnöknek az az érve sem hatotta meg, hogy a kiszabható bírságok csekély volta miatt "naponta annyi embert veszítünk, mint a háborúban".

Sajtóértesülések szerint a törvénytervezetre egyáltalán nem szavazó Régiók Pártjának, a kommunistáknak és Litvin Tömbjének nyomós politikai okai voltak arra, hogy tartózkodjanak a voksolástól. A kommunisták ugyanakkor azzal is érveltek, hogy a bírságok összegének emelése önmagában nem oldja meg a balesetmentes közlekedés problémáját. A büntetési tételek emelésére persze szerintük is szükség volna, ám még fontosabb lenne, ha a jogszabályok pontosan rögzítenék a járművezetők, illetve a GAI jogait és kötelezettségeit. Más képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a most parlament elé került jogszabálytervezet némely kitétele a biztosítók érdekeit szolgálta volna, jelentős többletkiadást okozva a járműtulajdonosoknak.

A szakértők a járművezetőkkel együtt arra is rámutattak korábban, hogy önmagában a bírságok összegének emelése, egy alapos rendcsinálás nélkül a GAI háza táján nem a balesetek számának csökkenését eredményezné, hanem a rendőrségi sarcok meredek növekedését. Mint rámutatnak, amíg a bírság mindössze 17 hrivnyát tesz ki, nincs értelme megvesztegetni a közlekedésrendészet felügyelőjét, jobb megfizetni a büntetést. Amint azonban ez az összeg nagyságrendekkel megnő, máris "kifizetővé" válik "zsebbe" fizetett 50-100 hrivnyával "megszabadulni" a rend őrétől.

Ugyanakkor a GAI vezetőinek változatlan meggyőződése, hogy a törvényt már rég el lehetett volna fogadni, a huzavona azok kezére játszik, akik nem érdekeltek a rendteremtésben az utakon.

Mint arról korábban már beszámoltunk, amennyiben a szóban forgó törvénytervezetet elfogadták volna a honatyák, az ittas vezetés vált volna az egyik "legdrágább" szabálysértéssé. Az alkohol befolyása alatt gépkocsiba ülőkre kiszabható büntetés nagysága ebben az esetben 15-ről 100 adózatlan minimálbérnek megfelelő összegre nőtt volna. A közlekedési lámpa "tilos" jelzésének figyelmen kívül hagyásáért 170-204 hrivnya bírságot lehetett volna kiszabni. Ezen kívül a szabálysértésekért büntetőpontokat kaptak volna a vezetők. Harminc büntetőpont összegyűjtése esetén a bíróságnak jogában állt volna bevonni a vezető jogosítványát.

szcs