Tovább romlik a pénzünk

2008. június 20., 10:00 , 388. szám

. Májusban az állami statisztikai bizottság adatai szerint 1,5 százalékot tett ki az infláció. A kormánynál ugyan csak 1 százalék körüli pénzromlásról beszélnek, a lényeg azonban az, hogy a mértéke az elmúlt hónapban valóban kisebb volt, mint áprilisban. A független jelöltek azonban nem túl optimisták, szerintük legalább 1,7 százalékos volt az infláció májusban.

Korábban Julija Timosenko kormányfő azt ígérte, hogy már nyár elejére megfékezi az árak katasztrofális növekedését, nyáron pedig eleve olcsóbb lesz majd az élet. Julija Volodimirivna számítása elviekben helyes, mivel nyáron, az idei esztendőre jósolt kiváló termésnek köszönhetően az árak jelentősen csökkenhetnek. Timosenko azt ígérte, hogy az árnövekedés még májusban megáll, s ez bizonyos értelemben be is következett. Csak az a kár, hogy ilyen magasan merevedik meg az árszint... Mint mondta, az árstabilitásra a csirkehús árának emelkedése jelentheti a legnagyobb veszélyt, s a csirkehús valóban drágul.

A szakemberek mindazonáltal meglehetősen szkeptikusan viszonyulnak Timosenko optimista bejelentéseihez. Szerintük a jó termés nyáron valóban visszavetheti némileg az élelmiszerárakat, vagy legalábbis lassíthatja további drágulásukat, ám a lakosságnak számolnia kell a továbbiakban a földgáz, a lakbér, a közlekedés díjszabásainak emelkedésével, ezért szó sem lehet hosszú távú árcsökkenésről. Ősszel újabb inflációs ugrásra számíthatunk, s ismét drágulni fognak az élelmiszerek is, mivel a gyártók és a kereskedők belekalkulálják majd áraikba többek között a növekvő energiaárakat is.

Mint ismeretes, az állami statisztikai bizottság adatai szerint 2008 január-áprilisában 13,1 százalékkal nőttek Ukrajnában a fogyasztói árak (2007 első négy hónapja során 1,3 százalékkal), míg a költségvetés 9,6 százalékos éves inflációval számol. Az ország tehát alig négy hónap alatt túlszárnyalta az egész éves mutatót. A napokban ismertette az éves ukrajnai inflációval kapcsolatos várakozásait a Világbank. Az általuk megnevezett irányszám 17,2 százalék. Szakértők azonban nem zárják ki, hogy az éves pénzromlás akár a 21 százalékot is elérheti.

De mit lehetne kezdeni az élelmiszerárakkal? - teszik fel újra és újra a kérdést a szakembereknek, akik meglehetősen borúlátóak. Mint rámutatnak, Ukrajnában 2000 óta többszörösére nőtt az emberek jövedelme, miközben az élelmiszertermelés csupán néhány százalékkal bővült. Ez az aránytalanság már önmagában is alkalmas az árak felhajtására. Tovább rontják a helyzetet a rendszeres szociális kifizetések a lakosságnak, a növekvő bérek, az újabb és újabb ígéretek, amelyek újabb vásárlási hullámokat indítanak el, melyek viszont megint csak árfelhajtó hatásúak.

Az áremelkedés mindig a kínálat és kereslet közötti kiegyensúlyozatlanságot jelez. Az egyensúlyt kétféleképpen állíthatjuk helyre: vagy a keresletet csökkentjük, vagy a kínálatot növeljük. A valóságban lehetetlen csökkenteni a kifizetéseket, mert az bármilyen reformnak azonnal a végét jelentené. Rögzíteni lehet azonban az elért kifizetések és bérek szintjét, s az elkövetkező néhány hónapra leállítani a pótlólagos kifizetéseket. Ehhez persze a politikusoknak venniük kellene a bátorságot, hogy kellemetlen tényeket közöljenek a lakossággal, ám az előttünk álló újabb választások tudatában erre aligha számíthatunk.

Elképzelhető még a másik út is, hogy tudniillik import árukkal telítik a piacot, illetve olyan megtakarítási konstrukciókat ajánlanak fel, amelyek felszívják az emberek kezén lévő rengeteg pénzt, s egyben segíthetnek számukra megőrizni megtakarításaik értékét is. Most mindenki arra vár, az ukrán kormány melyik utat választja. (Kárpátalja/segodnya.ua/rbc.ua)