Egy elégedett "vállalkozó", akit szidnak a feleségek

Zugkocsma: az olcsó ital birodalma

A társadalom döntő többsége elítéli, míg mások - főleg a vendégek - támogatják a zugkocsmák alapítását, azok működését. Mi is az üzlet lényege? Az olcsó ital. Mint tudjuk, nem éppen legális üzletágról van szó, mivel a tulajdonos a működtetésért és az italok után nem fizet adót. Az alábbiakban egy ilyen "vállalkozót" kérdeztünk a zugkocsmázás titkairól.

- Hogyan kezdett el ezzel foglalkozni?

- Előzőleg több helyen is dolgoztam, de egyikkel sem kerestem valami nagyon sokat, a családot pedig el kellett tartani. Ki ne akarna a szeretteinek megfelelő életet biztosítani? Egyszer aztán elcsíptem egy érdekes beszélgetést. Ebben az egyik falubelim panaszkodott a másiknak, hogy a fizetéshez mérten mennyire drága manapság az ital a kávézókban, és hogy milyen jó lenne végre egy olyan hely, ahol olcsóbban lehetne inni. Hozzátette még, hogy a falu normál kávézóitól eltérően ott talán még az asszony sem tudná megtalálni. Otthon elkezdtem ezen gondolkozni, és rájöttem, hogy van a dologban fantázia. Akkor még nálunk nem volt hasonló zugkocsma. Úgy gondoltam, jó lenne belevágni először kicsiben, aztán ha jövedelmez az üzlet, akkor komolyabban is. Az első tapasztalatok után aztán komolyabban belevágtam.

- Mi kell egy ilyen vállalkozás elindításához?

- A mai társadalom első számú és "általános igazsága," vagyis némi pénz, valamint tekintve az üzlet nem éppen legális voltát - egy nagy adag hidegvér. Kell egy alkalmas, félreeső hely is, ahol majd nyugodtan "folyhat" a szó szoros értelmében az üzlet. Legjobb minderre a kert vagy az udvar egy, az avatatlan szemlélődők számára nem éppen szem előtt lévő része - igaz, ez csak a melegebb időszakokban érvényes: a hidegebb évszakban egy szoba a házban vagy a nyári konyhában a legjobb, melyet fűteni is lehet. Nálam a hely nem volt gond: a kertben felállítottam egy asztalt néhány székkel, valamint bent az előszobában is van egy asztal ülőhelyekkel.

- Nehéz volt a kezdet?

- Minden kezdet nehéz, ez az én esetemben is igaz volt. Először is ki kellett alakítani a fogyasztók csoportját. Barátoknak, ismerősöknek szóltam először, majd ők szóltak másoknak is, és így kialakult egy állandó vevőkör. Aztán meg kellett oldani a nyereséges italbeszerzést.

- Honnan szerzi be az italokat? Milyen a jelenlegi kínálat?

- A beszerzés változó. Régebben az olcsó szesz kárpátaljai fellegvárából, a técsői járási Gyibrováról (Alsóapsa) szereztem be a vodkát a valódi ára töredékéért, de ezzel aztán hamar felhagytam, mivel többször is hallottam, hogy az ottani "pancsolt" pia igen ártalmas az egészségre, s hogy más településeken voltak ebből kellemetlenségek. Nem szerettem volna, ha emiatt a későbbiekben gondjaim támadnak, így más megoldást kerestem. Szerencsére még nem halt ki Kárpátalján a gyümölcspálinka készítésének hagyománya. Rengeteg olyan gazda van, akinek nem fogy el télen a bora, ezeket aztán a későbbiekben kifőzi pálinkának. Egyébként megjegyzendő, hogy hallomásom szerint az utóbbi két-három évben visszaesett a bor iránti kereslet, a sör- és a vodkafogyasztás került előtérbe. Több ilyen pálinkakészítő gazdát is ismerek, akikkel aztán megalkuszom: egy megadott áron átveszem az italt, persze úgy, hogy valamicskét azért nyerjek is rajta. A gazda is örül, mert nem marad rajta az ital, s keres egy kis pénzt. Különben ezek a házilag készített pálinkák eléggé jók: 50-70 fokosak. Rájöttem még, hogy különösen megugrik a vevők száma, ha sört is tartok raktáron. Ezen mondjuk elenyészően kicsit nyerek, mert a sör beszerzési és értékesítési ára között elég kicsi a nyereség, az csak komolyabb vállalkozás esetében hoz nagyobb jövedelmet. A nyereség nagy része tehát a pálinkából van. Tartok még valamicske bort is, ha valakinek igaz magyarként netán azt támadna kedve inni. Mivel a józanságra is gondolni kell, kapható még ásványvíz, üdítő és kávé is. Természetesen a megszokott áraknál olcsóbban.

- Mi a visszhang az üzlet körül?

- Sokan szidnak, főleg a férfivendégek feleségei, hogy miattam rúg be a párjuk. Most mit mondjak erre? Én senkit sem kényszerítek, hogy igyon, az mindenkinek a maga döntése. Ez pusztán egy vállalkozás, én is csak meg akarok élni valamiből. Igyekszem olyan légkört teremteni, hogy a vendégek elégedettek legyenek. Meghallgatom a problémájukat, kontóra is ihatnak nálam, s nem rontom el a jókedvüket azzal a szóval, hogy záróra. Én a megszokottnál tovább vagyok nyitva, s másoktól eltérően záráskor nem hajítom ki az illuminált vendéget az útra, mint arra már hallottam példát. Egyébként a jövőre nézve szeretném legalizálni magam, vagyis hivatalosan bejegyzett kávézót üzemeltetni, így azt hiszem, a mostani negatív hangok is elülnek majd...

-halász-