"Kárpátalja a régészeti leletek Eldorádója..."

Ősi kultúrák nyomában

2008. augusztus 15., 10:00 , 396. szám

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF) Történelemtudományi Tanszékének tanára Rácz Béla, aki a pedagógusi pálya mellett régészettel is foglalkozik, jelentős eredményekkel.

- Mikor kezdett el régészettel foglalkozni?

- Maga a régészet még beregszászi főiskolai éveim alatt kezdett el érdekelni. Az első évfolyam befejezését követően kötelező régészeti terepgyakorlatra került sor a Beregszász melletti Csepka hegyen, Kobály József régészprofesszor vezetésével. Egy neolit település emlékeit tártuk fel - cölöpös házakat, kő- és kerámiaeszközöket stb. Nagyon megtetszett a régészet, s a gyakorlat megerősítette bennem azt, hogy ez az a foglalkozás, amire mindig is vágytam. A következő évfolyamtól kezdve már intenzívebben kezdtem foglalkozni régészeti kutatással. Ilyen témájú évfolyammunkákon dolgoztam, illetve a diplomamunkámat is ebből írtam. A főiskolát követően Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) kezdtem el a doktori képzést. Szerettem volna az egyetemen egy olyan tárgyat felvenni, mely Kárpátalján még újnak számít. Egy sajátos tudományágat - az archeometriát - választottam, mert eddig hasonlóval Kárpátalján - sőt Nyugat-Ukrajnában - sem foglalkoztak komolyabban. Választásomban sokat köszönhetek tanáromnak, Ko

bály Józsefnek, aki tanáccsal segített hozzá ehhez a döntéshez.

- Mit tudhatunk erről a tudományról?

- Az archeometria ötvözi a régészetet és a geológiát, a mai modern régészet egy elengedhetetlen határtudománya. Az archeometrikus kutatás korunkban sokkal több információhoz segíti hozzá a kutatót, mint az elmúlt századokban, amikor is a régészet arra korlátozódott, hogy a régész a lelőhelyeken begyűjtötte, lerajzolta a tárgyi leleteket, majd a következtetéseket papírra vetette. Ez a tudomány a pattintott és csiszolt kőeszközöknek a nyersanyagvizsgálatával foglalkozik, ami azért fontos, mert minden egyes korszakban más-más volt az eszközkészítéshez használt nyersanyag, ami kihatott a kor embereinek életére.

- Milyen felszerelés, eszköz szükséges a hatékony kutatáshoz?

- Mindenekelőtt speciális felszerelések, körülmények. Például az anyag meghatározása előtt különleges, vékony csiszolatokat szükséges készítenünk, melyeket csak megfelelő laboratóriumi körülmények között lehet megoldani. A csiszolatok vizsgálata szintén speciális, ún. polarizációs mikroszkópot igényel. A beregszászi főiskolának egy sikeres pályázat eredményeként sikerült beszereznie egy ilyen mikroszkópot, így most már helyben is tudunk kutatásokat végezni. Az a laboratórium, mely a csiszolatok készítéséhez szükséges lenne, még a jövő függvénye, ezek készítése egyelőre Budapesten történik.

- Hogyan befolyásolták a kőzetek az ősemberek életét?

- Minden egyes korszaknak - paleolitikum, neolitikum stb. megvan a maga sajátos nyersanyag-felhasználása. Pl. a paleolitikumban majdnem kizárólagosan helyi nyersanyagokat használtak, mivel nem létezett még a kereskedelem. A különböző népcsoportok minden körülmények között úgy választották meg letelepedésük helyét, hogy ott helyben mindig elegendő, számukra megfelelő nyersanyag álljon rendelkezésre a kőeszközök készítéséhez. Kárpátalján ennek jó példája a huszti járási Rakasz környéke, ahol nagyon jó minőségű obszidián található, s ahol szintén megtalálták az emberi letelepedés és eszközhasználat nyomait.

A későbbiekben, amikor már az újkőkorban, a neolitikumban kialakult a kereskedelem, az emberek így más területekről származó anyagokhoz is juthattak. Az anyagvizsgálat eredményéből következtetni tudunk a különböző embercsoportok közötti kulturális kapcsolatokra. Ehhez természetesen tudnunk kell azt, hogy a különböző területeken milyen kőzetek találhatók. Ehhez nyújt segítséget a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban található ún. Litotéka Gyűjtemény. Ebben gyűjtötték össze a világ szinte minden pontjáról azokat a kőzeteket, melyek alkalmasak eszközkészítésre. Én ezek ismeretében próbálom a kőzetelkülönítő munkát megoldani.

- Milyen jelentősebb eredményekkel dicsekedhet?

- Örömteli, hogy az utóbbi néhány évben a régebbi lelőhelyek mellé sikerült felfedezni néhány újat Nagymuzsaly környékén. Találtam még rézkori leleteket a beregszászi Kishegyen, valamint eddig még nem ismert leleteket a Kelemen-hegyen, melyek beazonosításra várnak. Kárpátalja a régészeti lelőhelyek egy kiaknázatlan Eldorádója, hiszen csak a paleolitikumból eddig vagy száz lelőhely ismert, és a többi korszakból is legalább ennyi.

- Egy kis érdekesség amatőr régészeknek: hogyan ismerhetők fel az őskori leletek?

- Vannak olyan leletek, mint pl. a rézkori fegyverek, vagy egy kerámiakészítő kultúra kerámiadarabjai, melyek egyértelműen felismerhetők. Más a helyzet a kőkori szerszámoknál: itt nehéz elkülöníteni a természetesen tört követ és az ember által pattintottat. Ez utóbbiak felismerhetők arról, hogy bizonyos alakúra - levél, kör stb. - vannak formálva. Valamint látszik rajtuk az ember munkájának nyoma, pl. egy irányított ütésé. Amikor irányított ütést mérünk egy magkőre (nukleusz), és onnan elválik egy szilánkdarab, akkor a szilánkon kialakul egy dudor az ütőfelület alatt. Ez az ún. bulbus. Ez minden esetben ember általi, irányított ütés következtében alakul ki, a természet által soha. Régészeti leletre gyanakodhatunk még akkor, ha különböző helyeken olyan kőzetet találunk, mely eltér a környezetétől. A legtöbb ilyen lelet mélyszántásnál kerül elő, vagy külszíni bányák környékén bukkanhatunk rájuk.

- Mik a jövőbeli tervei?

- Szeretném tovább folytatni régészeti munkámat. Van bőven tennivaló: Kárpátalja területe archeometriai szempontból egy óriási fehér foltnak számít a Kárpát-medencében. A környező országok (Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia) kutatói már több évtizede foglalkoznak archeometriával - nagy eredményekkel. Általuk kezd kialakulni egy ezt ábrázoló térkép, sajnos Kárpátalja nélkül. Megyénk kapcsán egyelőre még csak én vittem fel adatokat Budapestre. Ezek még nincsenek publikálva, de idővel remélhetőleg ez változni fog. Valamikor természetesen szeretném munkám eredményeit nagyobb publikációban is közreadni, mivel az évek során tekintélyes mennyiségű anyag és tudományos következtetés gyűlt össze. Mindenesetre néhány olyan lelőhely, mint pl. a benei Kisvártető leírása a főiskolán megjelenő Acta Beregsasiensisben már ismertetésre került.

- Ha valaki úgy érzi, régészeti leletre bukkant, felkeresheti Önt?

- Természetesen. Megtalálhatnak a Rákóczi-főiskola történelemtudományi tanszékén. Szívesen fogadok mindenkit, aki úgy érzi, leletre bukkant. A régészet érdekes és tág terület, sokszor tartogat meglepetést. Lehetséges, hogy az illető olyan dolgot talált, mely megváltoztatja Kárpátalja régészeti történelmét.

Fischer Zsolt