Bilkén is él még a magyar szó

2008. augusztus 29., 10:00 , 398. szám

Bilke nyolc km-re terül el Ilosvától, a járási székhelytől, a Borzsa folyó völgyében. A településen keresztül halad az Ungvár-Huszt műút, Beregszász felől indulva a Nagybereg-Ilosva-Dubrovka vonalon keresztül közelíthető meg. Itt halad(t) keresztül a Beregszász-Kovácsrét (Kusnica) keskeny nyomtávú vasútvonal, ezt azonban a vasút pénzhiány miatt jelenleg nem üzemelteti. Ezen a nyelvhatár szélén elterülő településen is él még néhány család, ahol máig őrzik a magyar gyökereket.

Bilke első írásos említése 1338-1339-ből való. A település a Borzsába torkolló Bilke-patak mellett fekszik, erről is kapta a nevét. A XV. század végére szabad királyi városjogot kapott. A XIV-XIX. század folyamán olyan középnemesi famíliák birtokolták ezt a vidéket, mint a Bilkey, Gorzo, Lipcsey, Ilosvay, Morvay, Pongrácz családok. Jelentős szerepet játszott a település életében a Karacsin, a Galgóczy és az Orbán család.

A településhez kötődő neves személyiség volt Galgóczy Pál, aki a Rákócziakkal került Bereg megyébe. 1688-ban Bereg megye helyettes szolgabírájává, 1689-ben esküdtté választották. Két sógorával - Ilosvay Bálinttal és Imrével - részt vett a Rákóczi-szabadságharcban. István nevű fia 1719-ben és 1722-ben szintén Bereg megye esküdtje volt.

A XX. században híres vállalkozó és közéleti személyiség volt Bilkei Gorzó Nándor, aki - saját kutatásai alapján - Dzsingisz kánig vezette vissza családját. Szerinte Batu kán ükunokája, a mohamedán hitű Karacsin volt a Gorzók őse. Róla nevezte el az 1940-es évek elején híres fűszerpótlóit.

A görög katolikus templom udvarán kereszt jelöli Talapkovics Bazil kanonok, szentszéki tanácsos, bilkei görög katolikus lelkész, felesége, Dobranszky Anna és családja nyughelyét.

A településen egykor gimnázium működött, melyet 1940-ben fenntartási költségeinek hiánya miatt meg akartak szüntetni. Bródy András, a Magyar Parlament kárpátaljai képviselője a Ruszin Képviselők Parlamenti Klubja nevében személyesen is közbenjárt megmentéséért, de ennek ellenére polgári iskolává fokozták le.

Az orosz csapatok bevonulásáig a görög katolikus templom előtt egy gyönyörű magyar történelmi emlékmű állt, kiterjesztett szárnyú turulmadárral a tetején. A megszállók egyik első intézkedése volt, hogy a magyarságot szimbolizáló emlékművet lerombolják. Helyén ma egy óriási emlékmű áll a Vörös Hadsereg önkénteseként elesett bilkeiek nevével.

A másik hírhedt szovjet intézkedés az ateista politika következtében az egyház megtörésére irányult. A görög katolikus egyház 1949-es betiltása után a vallási élet illegalitásban folytatódott. Ezen időszak jelentős személyisége volt az 1917-ben született Orosz Péter, később vértanúvá vált püspök, aki titokban kereste fel a görög katolikus hívek házait és végzett egyházi tevékenységet. A rendszer ezen tevékenységét nem nézte jó szemmel és meggyilkoltatta. A bilkei görög katolikus templom udvarán álló kis kápolnát az ő tiszteletére szentelték fel. Emlékét a kápolna falán emléktábla, az alsókaraszlói kivégzőhelyen pedig kereszt hirdeti.

A település híres szülötte az 1899-ben született, világhírnevet szerzett erőművész, Ivan Fircak-Kroton. A Kárpátok medvéjeként elhíresült Fircak egy prágai cirkusz erőembereként kezdte pályafutását. Élete folyamán súlyokat emelve és bokszolva több európai államot beutazott. Így például az angol királynő kérésére Nagy-Britanniába látogatott, ahol megmérkőzött a szigetország akkori nehézsúlyú boksz-bajnokával, John Jacksonnal, s őt le is győzte. Spanyolországba látogatva nem mindennapi tettet hajtott végre: a szarvánál fogva fékezett meg egy megvadult bikát. A felbőszült állatot leteperte, majd kitekerte a nyakát és bevitte egy közelben álló vendéglőbe azzal a kéréssel, hogy abból serpenyős rostélyost süssenek neki belőle. Ennek az eseménynek a híre hamar elterjedt, nagy hírnevet szerezve neki, s ettől kezdve nevezték őt Krotonnak, vagyis legyőzhetetlennek. Emlékét a település a mai napig őrzi a születésének napján minden évben megrendezésre kerülő erőművészversennyel.

Bilke református egyháza 1523-ban keletkezett, első templomukat valószínűleg még az 1600-as évek közepén építették. A sztálini hatalom ateista politikája 1945 után felszámolta a református gyülekezetet, 1977-ben lerombolták a templomot is. 1989-ben újjáalakult a református egyház. 1991-ben a hívek hozzáláttak új templomuk építéséhez, s külön öröm volt, hogy az ungvári vármúzeumtól visszakapták két harangjukat is. A templom ünnepélyes felszentelésére 1993 novemberében került sor.

Jelenleg Bilke mintegy nyolcezres összlakosságából 4-5 családban él még magyar nemzetiségű személy, de színmagyar család sajnos már egy sincs.

A településen 1989 óta működik a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetéhez tartozó bilkei alapszervezet.

Bilke vidéke természeti adottságainak köszönhetően kedvelt kiránduló- és gombázóhely. A közeli vizek heves sodrása, halbősége a vadvízi horgászat kedvelőit vonzza, a környező erdőkben pedig a vadászok is hódolhatnak szenvedélyüknek.

Fischer Zsolt