"Isten nélkül, hit nélkül nem lehet országot építeni"

Majnek Antal püspök szentbeszéde a Szent István-bazilika előtt

2008. augusztus 29., 10:00 , 398. szám

Szent István király ünnepén az idén is megtartották a hagyományos ünnepi szentmisét és a Szent Jobb-körmenetet Budapesten, amelynek majdnem 200 éves hagyománya van, s bár több évtizedre ez a hagyomány a második világháború után megszakadt, de 1989. augusztus 20-án újjáéledt. Az idei szentmisén a homíliát Majnek Antal, a Munkácsi Egyházmegye püspöke mondta.

A Szent Jobb jelenlétében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Juliusz Janusz apostoli nuncius és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai mutattak be ünnepi szentmisét augusztus 20-án a Szent István-bazilika előtti téren, amely megtelt az ország minden részéből és a határon túlról érkezett zarándokokkal.

Erdő Péter bíboros kiemelte: "az önzés és a bizalmatlanság zsákutcájába tévedt ember" nem tud megfelelő válaszokat adni ellentmondásos korunk problémáira. A magyar társadalomnak meg kell becsülnie az időseket, elesetteket, szegényeket, betegeket, "mert felelősek vagyunk nemzetünkért". Csak így felelhetünk meg a mai kor kihívásainak, ahogy Szent István király is megfelelt az akkori idők követelményeinek.

Szentbeszédében Majnek Antal munkácsi megyéspüspök hangsúlyozta a keresztény példamutatás fontosságát: "Az Istenben való örvendezésre, Isten dicséretére szólítja Dávid király az egész világot. Hogy miért szükséges a felszólítás - azt bizonyítja a világ megkeveredett értékrendszere, hiszen ma sokan megcsodálják azt a rablót, gyilkost, szélhámost, aki ügyesen végzi munkáját. Hamis értékek, bálványok százait kínálják a képes újságok, a rádió, a TV. Nekünk, hívőknek át kell látnunk ezeken a mulandó, kétes értékű nagyságokon, szépségeken, és észre kell vennünk minden gazdagság forrását, a teremtő Istent!"

Augusztus 20-án Szent István király életpéldájának üzenetét kell meghallanunk: "Ő Istentől kapta a hatalmat és bölcsességet, akárcsak Salamon, és a környező uralkodók meghajoltak nagysága előtt. (...) Ő Isten tervének csodálatos megvalósítója: befogadta a kegyelmet, átélte és továbbadta azt szeretteinek és népének. Az Úristen általa csodát művelt, a megtérés útjára vezette a magyar népet, meggyökereztette és ezer éven át a sok harc és megpróbáltatás után is megtartotta a Kárpát-medencében. (...) István király felelősséget vállalt népéért, és mert független országot alapítani. A történelem igazolta, hogy jó utat választott. Élete örök példája annak, hogy az evangéliumi ideál megvalósítható."

Amíg a nemzet Szent István intelmeinek szellemében haladt az általa kitűzött úton, addig erős és dicsőséges volt - mondta Antal atya -, de amint letért erről az útról, egymást követték a figyelmeztető bajok, amelyekből egyetlen következtetés vonható le: "Isten nélkül, hit nélkül nem lehet országot építeni és megtartani." S ebben mindnyájunknak, külön-külön minden embernek megvan a maga felelőssége, mert: "Egy nemzet semmiképpen sem újulhat meg anélkül, hogy az egyes emberek meg ne újulnának. (...) A teljes odaadást kell megvalósítanunk a saját életünkben, ha azt akarjuk, hogy jobb legyen az életünk, jobb legyen a családunk, a lakóhelyünk, az országunk. Odaadással kell végeznünk a munkánkat, hogy annak jó legyen az eredménye. Odaadással kell szeretnünk a családunkat, odaadóan kell dolgoznunk a hazánkért. Aki arra vágyik, hogy javuljon az ország helyzete, az tegyen meg érte mindent, amit a saját, egyéni életében megtehet! Hiába sopánkodik a fogyatkozó népességen az, aki maga nem vállalja el a következő - harmadik vagy negyedik - gyermeket! Nemzetünkön az segíthet, ha egyre több lesz az odaadó, a saját önzését félretevő ember. "A megtévesztő kívánság romlásba dönt" - tanultuk most az apostoltól. Ne hagyjuk tehát magunkat megtéveszteni! Vigyázzunk, mert ma divatosak azok a nézetek, amelyek szerint csak az egyéni kívánság számít, és mindenkinek joga van kívánságait kielégítve élni akár mások rovására is. Persze ez csak a hatalmasoknak sikerül. (...) De az igazságot csak a megtért, az Istenhez visszafordult ember tudja hitelesen képviselni. (...) Ne mondja senki, hogy neki már túl késő, hogy ő ehhez már öreg. A jobb lator a példa arra, hogy még az utolsó órában is lehetséges megtérni. De a saját életünket tesszük szebbé, ha nem várunk ezzel, hanem mindennap igyekszünk egy kicsit jobban Isten felé fordulni, hozzá megtérni."

A Szent István-napi szertartáson részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Antall Józsefné, a néhai kormányfő özvegye.

A szentmisét a hagyományos Szent Jobb-körmenet követte, amelyen több tízezer hívő vett részt. A szent ereklye előtt az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a magyarországi és a határon túli plébániák zarándokcsoportjai vonultak. A körmenet történetében először a vonuló tömeg rózsafüzért énekelt.

Badó Zsolt/vpp