A stabil kormányzáshoz kell az RMDSZ

Romániai választások

A szociáldemokraták és konzervatívok választási szövetsége (PSD-PC) kapta a legtöbb szavazatot, a román választási rendszer furcsaságai miatt a valamivel kevesebb voksot gyűjtött Demokrata Liberális Párt (PD-L) mégis hárommal több képviselői helyet kapott- erről tanúskodnak a romániai választási adatok. A harmadik helyet elfoglaló liberálisok (PNL) után a negyedik a rangsorban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

A vasárnapi parlamenti választásokon a PSD-PC a képviselői helyekért indított megmérettetésben a voksok 33,09%-át szerezte meg, a PDL 32,34%-on állt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 18,57%-ot mondhat magáénak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6,18%-kal rendelkezik. Ami a szenátusi mandátumokért tartott választásokat illeti, a PSD-PC 34,12%-kal áll az első helyen, a PD-L 33,57%-kal a második a sorban, a PNL 18,75%-kal tartotta harmadik helyét, az RMDSZ pedig 6,41%-os eredményt mondhat magáénak.

Romániában most először szavaztak az állampolgárok az egyéni választókerületes rendszer szerint a 137 szenátori és 315 képviselői hely sorsáról. A jelöltek összesen 452 egyéni választókörzetben mérkőztek meg. Csak azok jutottak be biztosan a parlamentbe, akik megszerezték a voksoknak legalább 50%-át és még egy szavazatot. Akik ezt nem érték el, reménykedhettek még, hogy mandátumhoz jutnak a szavazatok megyénkénti és országos szintű "visszaosztása" révén, amely a pártok eredményeinek arányában történik. Így történhetett, hogy a PD-L a képviselőházban 115, a szenátusban 51 helyet kapott, a PSD-PC a képviselőházban 114, a szenátusban pedig 49 mandátumhoz jutott.

A hamarosan leköszönő miniszterelnök, Calin Popescu Tariceanu vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselői és 28 szenátori mandátumot szerzett.

A bukaresti elemzők már azt boncolgatják, milyen parlamenti többség és koalíció jöhet majd létre, miután Traian Basescu államelnök kormányalakítási megbízást ad valamelyik politikusnak. Az már biztosnak látszik, hogy a csaknem azonosan erős első két helyezett közül bármelyik alakíthat parlamenti többséget, ha sikerül neki. Igazi "királycsináló" most Calin Popescu Tariceanu liberális pártja lehet. De akár szociáldemokrata, akár demokrata-liberális politikus kap megbízást, a liberálisokkal is csak meglehetősen törékeny, mindössze néhány mandátumos többséget lesz képes összekovácsolni. Egy valóban stabil parlamenti támogatáshoz ezért elengedhetetlennek látszik az RMDSZ bevonása.

A magyarok érdekvédelmi szövetsége a képviselőházban 22, a szenátusban 9 helyet foglal majd el. Az RMDSZ-nek eddig is 22 képviselője volt, ugyanakkor 10 szenátora. Most először történik meg 1990 óta, hogy Kolozs megyéből nem kerül a szenátusba RMDSZ-es jelölt. A mostani 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot, a kilenc szenátorból öten ugyancsak újak.

Az RMDSZ keddi közleményében arról tájékoztatott, hogy a szövetség 7 szenátor- és 14 képviselőjelöltje már az első körben mandátumot nyert. Bihar megyéből a szenátusba így került be rögtön Cseke Attila (59,41 százalék), a képviselőházba pedig Derzsi Ákos (54,37) és Lakatos Péter (59,46). Hargita megyében az első körben a szenátus tagja lett Gyerkó László (86,77) és Verestóy Attila (71,57), a képviselőházé pedig Antal István (74,51), Kelemen Hunor (89,35), Korodi Attila (87,90) és Pál Árpád (71,90).

Kovászna megyéből szenátor lett Albert Álmos (55,62) és Bokor Tibor (68,57), képviselői mandátumhoz jutott Édler András (67,08), Márton Árpád (56,29) és Olosz Gergely (78,1). Maros megyében szenátusi helyet kap Markó Béla, az RMDSZ elnöke (66,53), képviselői mandátumhoz pedig Borbély László (55,52 ), Kelemen Attila (62,08) és Kerekes Károly (81,77) jutott. Szatmár megyéből szenátusi helyet szerzett Günthner Tibor (51,99), képviselőházi mandátumhoz jutott Erdei Dolóczki István (52,82). Szilágy megyében Seres Dénes szerzett képviselői helyet (65,39).

A függetlenként induló magyar jelöltek sehol sem értek el számottevő eredményt. Megjegyzendő, hogy az országos helyzethez hasonlóan a részvétel a tömbmagyarság által lakott megyékben is rendkívül alacsony volt, szinte sehol sem érte el a 30%-ot.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke közleményében megállapította: a választási eredmények azt mutatják, hogy a belső viták és megosztó törekvések ellenére az erdélyi magyarság továbbra is határozottan kiáll a közösség politikai egysége mellett.

Tőkés László szerint ugyanakkor az RMDSZ "túlnyerte magát". Az MTI-nek adott nyilatkozatában a református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy véli, hogy ez a romániai magyar demokratikus többpártrendszer kialakulatlanságának és e szövetség politikai monopolhelyzetének tulajdonítható. Óva intette a szövetséget attól, hogy "elbízza magát". (Kárpátalja/MTI/erdon.ro)