A gazdagok is...

2009. január 9., 09:00 , 417. szám

Amikor Géza öt évvel ezelőtt elvégezte az egyetem jogi karát, szülei fejedelmi ajándékkal lepték meg: egy háromszobás, teljesen bebútorozott új lakással. Mindezt megtetézték egy alig használt, nyugati gyártmányú autóval is. A fiatalember már diákévei alatt is dolgozott, joggyakornokoskodott. Ebben a minőségében egy országos áruházlánc helyi szupermarketje alkalmazta, majd a diploma megszerzése után jogtanácsosként véglegesítette.

Ági, akinek Géza nyolchavi udvarlás után kérte meg a kezét, fogorvosi szakvégzettséget szerzett, de férjével ellentétben nem gyakorolta a praxist. Mind mondta, semmi kedve ahhoz, hogy idegen szájakban turkáljon. Teljesen meg volt elégedve a háziasszonyi szereppel. Annál is inkább, mert anyagiakban nem szűkölködött, a takarítást bejárónő végezte, az ebédet, vacsorát pedig étteremből, pizzériából hozatták.

Amikor híre ment, hogy az áruház vezető dolgozói szolgálati lakást kaphatnak, Géza sem volt rest és beadta az igénylését. Az egyetlen feltételnek, mármint, hogy az igénylő nem rendelkezhet saját ingatlannal vagy ingatlanrésszel - nemhiába volt fifikás jogász - egykettőre eleget tett: háromszobás lakását az anyjára íratta. Feleségével a szolgálati lakásba költözött, a mama nevére testált kéglit pedig kiadta a jól fizető albérlőknek.

Közben letette az ügyvédi szakvizsgát is, és betársult egy ügyvédi irodába. Ági pedig az idő múltán unatkozni kezdett. Férjét alig látta, s ha igen, akkor sem hitvesként, hanem periratokba, törvénykönyvekbe bújó jogászként. Hogy emellett még mi történt, mi nem, arról nem szól a fáma. Az viszont tény, hogy a válókeresetet tavaly novemberben Géza adta be, s felszólította a feleségét, hogy mihamarabb költözzön ki mindkét lakásból, amire egy hónap haladékot adott. Közölte azt is, hogy a nejének semmilyen tulajdonrésze nincs, a szolgálati lakás az övé, a másik pedig az édesanyjáé. Ági amúgy is még mindig a szülei házába van bejelentve, ami - különböző megfontolások miatt - meg is felelt a valóságnak. S hozzátette: perelhet az asszony, úgysem ér el semmit, elvégre ő a jogtudor, meg aztán a jogászkollégák lojalitására is bizton számíthat.

Az általa előírt határidő leteltével Géza elment a háromszobásba, hogy ellenőrizze, Ági elszállíttatta-e a holmiját, meg azért, hogy végleg elvegye tőle a lakás kulcsait. Az asszonyt a lakásban találta, ahogy előzetesen megbeszélték. Csakhogy nem volt egyedül. A vele lévő idegen férfi közölte: ő Ági ügyvédje, a lakásból a nőnek igenis jár a fele rész, s nem is fog kiköltözni addig, amíg a bontóperben nem születik jogerős, a vagyonmegosztásról is rendelkező ítélet.

A felháborodott férj a feleségre támadt előbb szóban, aztán tettleg is. Az ügyvédtárs Ági védelmére kelt. Az ökölcsata hevében Géza nekizuhant a ruhásszekrény sarkának. Fejjel, halántékkal. Összecsuklott. És többé már nem is tért magához.

Élt harmincnégy évet.

A rendőrség a nyomozást lezárta. Vádemelési javaslatra nem került sor.

Mert bűncselekmény esete nem forog fenn. "Csupán" tragikus végkimenetelű balesetről van szó...

Tárczy Andor