Szégyen a munka, ha közhasznú?

Több a munkanélküli, mégis kevesebb a foglalkoztatásra szánt pénz

Napjainkban a gazdasági-pénzügyi válság következtében sajnos egyre többen veszítik el munkájukat és kénytelenek új állás után nézni a foglalkoztatási központokban. Azok számára, akik már nem vagy még nem részesülnek munkanélküli segélyben, de a foglalkoztatási központok nyilvántartásában szerepelnek munkakeresőként, lehetőséget nyújt a megélhetésre a település és a közösség fejlődését szolgáló közhasznú munkában való részvétel. A lehetőséggel mégsem élnek mindenütt szívesen.

A foglalkoztatást szabályozó törvény 23. cikkelye előírja, hogy a helyileg illetékes járási közigazgatások a helyi önkormányzatokkal és a járási vagy városi foglalkoztatási központtal együtt dolgozzák ki a következő évre szóló közmunka-terveket, melyekben fel van tüntetve, milyen jellegű közmunkára lesz lehetőség a településeken, ki jelentkezhet azok elvégzésére. A közmunkára lehetőséget biztosító önkormányzat egy évre szóló szerződést köt a helyileg illetékes foglalkoztatási központtal, mely az általa nyilvántartott munkanélküliek közül irányítja közmunkára az annak elvégzésére alkalmas személyeket, akikkel egy hónapra érvényes munkaszerződést kötnek.

A közmunkákban olyan munkanélküli személyek vesznek részt, akik szerepelnek a foglalkoztatási központok nyilvántartásában, viszont munkanélküli segélyben még nem vagy már nem részesülnek. Közhasznú munkára, melyet egy évben 180 napig lehet végezni, csak önként jelentkezhetnek az emberek, nem lehet őket kényszeríteni arra. Viszont aki kétszer visszautasítja a közmunkavégzésre vonatkozó javaslatot, megvonják tőle a munkanélküli segély folyósítását.

A jogszabály a közhasznú munkák alábbi formáit állapítja meg:

1) települések, temetők, pihenőövezetek és útszélek takarítása, zöldövezetek kialakítása;

2) a szociális szférához tartozó objektumok (óvodák, sportpályák, művelődési házak, rendelők stb.) javításában és felújításában való részvétel;

3) idős korúak és rokkantak, kórházban fekvő betegek, továbbá bentlakásos iskolákban nevelkedő gyerekek gondozása;

4) természeti katasztrófák által sújtott települések területének rendezése;

5) egyedül élő idős nyugdíjasok házának felújításában való részvétel.

A közmunka finanszírozását három forrásból biztosíthatják: Ukrajna Kötelező Állami Szociális Munkanélküli Biztosítási Alapjából vagy a járási és a helyi önkormányzati költségvetésekből, továbbá azon intézmények, vállalatok pénzéből, akik megszervezik területükön munkanélküliek számára a közmunka végzését.

A közmunkát végző személyek a mindenkori minimálbérnek megfelelő járandóságot kapnak havonta, melynek összege jelenleg 605 hrivnya. Az elvégzett munkáról a helyi tanács jegyzőkönyvet állít ki, melyet átad a foglalkoztatási központnak és ennek alapján számolják fel a fizetést a közmunkásoknak.

Foltin Péter, a Megyei Foglalkoztatási Központ osztályvezetőjének tájékoztatása szerint 2008-ban az Alapból 3 179 000 hrivnyát utaltak a megyében elvégzendő közhasznú munkákra, melyekben 8 290 személy vett részt. A Beregszászi járásban számuk 520 volt. A járásban az Alapból 53 700 hrivnyát utaltak ki közmunkára, a helyi költségvetésekből pedig 15 ezret. Idén a pénzügyi-gazdasági válság miatt jelentősen csökkenni fog a közhasznú munka végzésének lehetősége. Mint a szakember lapunknak elmondta, továbbra sincs elfogadva az Alap költségvetése, így nem tudni, milyen összeg lesz a megyében előirányozva közmunkára.

Sin József, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az elmúlt év során 12 település élt a járásban a közmunka jelentette lehetőséggel. Az idei évre 10 ezer hrivnya van előirányozva közmunkára. A települési költségvetésekből is különítenek el pénzt e célra. 2008-ban pl. Makkosjánosiban és Nagybaktán helyi forrásokból 7 embert foglalkoztattak közmunkában. Sin József szerint nagyon fontos a közmunka, hiszen egyrészt a munkanélküliek megélhetési forráshoz jutnak általa, másrészt a közösség javát is szolgálják munkájukkal.

Foltin Péter tájékoztatása szerint az emberek sajnos nem mindenütt mutatnak hajlandóságot közmunka végzésére. Különösen Ungváron és Munkácson alacsony a munkakedv, és a falusi lakosság is főleg csak a hegyvidéki járásokban hajlandó élni ezzel a lehetőséggel. Az elutasítás egyik oka az, hogy az emberek szégyellik a közmunkát, a másik az alacsony fizetés, hiszen napszámosként, feketemunkával sokkal többet kereshetnek, mint a minimálbér.

Polgármestereket is megkérdeztünk arról, településükön hogyan viszonyulnak a közmunkához, hány embert tudnának ilyen formában foglalkoztatni és hányan vállaltak közmunkát. Mester András mezőgecsei polgármester elmondta, hogy a faluban volna igény a közmunkára, többek között az árkok tisztítása és a szemét eltakarítása terén, azonban, mivel a járási foglalkoztatási központban egyetlen mezőgecsei személy sincs bejegyezve munkanélküliként, nem tudnak közmunkát kiírni. Beregszászi Ferenc polgármester tájékoztatása szerint Bátyúban tavaly csupán egy ember végzett közmunkát két hónapig a nyilvántartásban szereplő öt munkanélküli közül, a többiek nem vállalták, holott mindegyikük számára tudtak volna munkalehetőséget biztosítani, például zöldövezetek kialakítása, vízelvezető árkok tisztítása és mélyítése, a szemét eltakarítása terén. Zápszonyban 2008-ban hét munkanélküli személy végzett közmunkát. Bacskai László polgármester elmondta, hogy az emberek maguk érdeklődnek a lehetőség iránt. Idén akár 10-15 ember számára is tudnának munkát biztosítani: a középületek rendbehozatala, az utcák, árkok takarítása lenne a feladat. Azonban egyelőre még nem tudni, mennyi pénzt utal ki az Alap és hány embert lehet majd abból foglalkoztatni – jelezte a polgármester.

Baráth József