Ukrán érettségi vizsga: fogynak a magyar diákok
Idén kevesebb kárpátaljai magyar diák vállalkozott emelt szintű érettségire, mint 2008-ban. Kicsiny öröm az ürömben, hogy jó néhány iskolában a fiatalok láthatóan jobban felkészültek a megmérettetésre ukrán nyelvből és irodalomból, s a hátrányos helyzet, a rendszer igazságtalanságai ellenére a tavalyinál jobban teljesítettek.
Az iskolák már kézhez kapták a hivatalos értesítést diákjaik teljesítményéről az emelt szintű érettségi vizsgákon, megyei összesítés azonban még nem készült az eredményekről. Lapunk mindazonáltal megpróbált előzetes képet alkotni az idei vizsgahelyzetről.
Az első, és talán legfontosabb következtetés, amelyet az eddigi információk alapján levonhatunk, hogy arányaiban jelentősen csökkent az érettségire, s ezzel együtt az ukrajnai felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra jelentkezett magyar fiatalok száma az elmúlt esztendőhöz viszonyítva. Az egyik legmellbevágóbb példa talán a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola esete. A legmagyarabb város talán legpatinásabb oktatási intézményében idén örvendetesen sokan, 75-en kaptak érettségi bizonyítványt. Kevésbé lelkesítő azonban, hogy a három osztályból összesen 29-en (38,66 százalék) vágtak neki az emelt szintű érettséginek, de közülük is csupán 11-en, azaz a jelentkezők 37,93, és a tanulói összlétszám 14,66 százaléka adta le sikeresen az ukrán nyelv és irodalom vizsgát.
Az iskola helyzete persze sok tekintetben rendhagyó. Kezdjük mindjárt ott, hogy a negyedik osztály elvégzése után a legtehetségesebb diákok egy része a Beregszászi Magyar Gimnáziumban (BMG) folytatja a tanulmányait, a jó tanulók egy másik része pedig eleve úgy tervezi, hogy valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. Az idén az iskola mintegy tucatnyi Magyarországra készülő diákja számára egyenesen "ellenjavallott" volt az ukrán érettségi, hiszen a szigorúbb követelményeket támasztó emelt szintű vizsgán érthetően gyengébb érdemjegyre számíthattak, mint alma materükben, ami viszont hátrányt jelentett volna az anyaországi felvételinél, így ők érthetően nem is próbálkoztak a tesztírással. A tavalyi mintegy hatvan kossuthos végzős közül még szinte mindenki megpróbálkozott az emelt szintű érettségivel, mivel később dönthettek, hogy az emelt szintű érettségin vagy az iskolai vizsgán szerzett jegyet íratják be a kibocsátó bizonyítványba. Idén viszont már ettől a lehetőségtől is megfosztattak, amennyiben a tesztre vállalkozók bizonyítványába kötelezően az ott szerzett érdemjegy került be.
A beregszászi négyes iskola ugyanakkor távolról sem nevezhető sereghajtónak oktatási intézményeink között. A Jánosi Mezőgazdasági Líceum 25 végzőse közül például mindössze öt jelentkezett emelt szintű érettségire, akik közül senki sem felelt meg a megmérettetésen. A mezővári középiskola 25 diákjából 7-en vizsgáztak ukrán nyelvből, de senki sem ért el a továbbtanulásra jogosító eredményt.
Az eredményesség szempontjából inkább líceumaink és gimnáziumaink esete tekinthető mérvadónak. A már említett BMG 41 idei végzőse közül például 25 (62 százalék) vállalkozott emelt szintű érettségire, s közülük 18 (63,41 százalék) felelt meg a megmérettetésen, ami igen jó aránynak mondható. Tavaly azonban még a 43 végzős közül 42-en (97,67százalék) próbálkoztak emelt szintű érettségivel ukrán nyelvből és irodalomból, s 29-en (69,04 százalék) vizsgáztak eredményesen.
Meglehetősen riasztó, hogy a BMG idei végzősei közül mintegy tizenöten (36,58 százalék), méghozzá zömében a jobb tanulók közül, várhatóan magyarországi felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat, azaz elvesznek a helyi magyar felsőoktatási intézmények számára. Ez persze némileg önző megközelítés a részünkről, hiszen tudjuk, jó számítástechnikusokat vagy irodalmárokat jobbára az anyaországban képeznek a tehetségekből. Mégis nyugtalanító belegondolni, hogy az egyik legjobbnak tartott kárpátaljai magyar középiskola 41 végzőse közül mindössze 18, azaz végeredményben csupán 43,9 százalékuk folytatja tanulmányait ukrajnai felsőoktatási intézményekben.
Lássunk néhány további példát! A Nagyberegi Református Líceumban idén 33-an kaptak kibocsátó bizonyítványt. Az emelt szintű érettségire vállalkozó 26 (78,8 százalék) diák közül 21 ( a vizsgázók 80,76 százaléka) vette sikeresen az ukrán vizsga jelentette akadályt, azaz várhatóan a végzősök 63,63 százaléka folytathatja tanulmányait valamelyik ukrajnai felsőoktatási intézményben. Ezek mindenképpen biztató adatok, óvatosságra int azonban, hogy a líceum tavalyi 30 végzőse közül még mindenki megpróbálkozott az emelt szintű érettségivel, azaz a vizsgázók száma itt is csökkent – nagy valószínűséggel azért, mert többen magyarországi felvételivel próbálkoznak majd. Pozitívum viszont, hogy tavaly 22-en, azaz a jelentkezők 73,33 százaléka vizsgázott sikeresen ukránból, azaz a diákok eredményessége nőtt. Dencs Elemér, a líceum igazgatója elégedetten állapíthatta meg lapunknak nyilatkozva, hogy nem voltak hiábavalóak az ukrán nyelv oktatásának javítására tett erőfeszítéseik, meglátszik a tanrendbe beiktatott további heti 1 nyelvóra.
A statisztikát azonban, mint utaltunk rá, a nagyberegi líceum esetében is befolyásolja némileg a diákoknak az a lehetősége, hogy az ukrajnai felsőoktatási intézmények helyett az anyaországiakat válasszák, s így bizonyos értelemben megkerüljék az ukrán nyelv elsajátításának kényszerét. Lássuk ezért további példaként a Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskolát, mivel az ugocsai főváros diákjaira az átlagnál kevésbé jellemző, hogy az anyaországban folytatnák tanulmányaikat. Nagyszőlősön a 21 idei végzős közül 14-en (66,7 százalék) jelentkeztek emelt szintű érettségire, s közülük 11-en (78,6 százalék) legalább 4-es osztályzatnak megfelelő eredményt értek el. Ugyanakkor aggasztó, hogy tavaly a 22 ballagó közül még 19-en (86,4 százalék) jelentkeztek érettségire, azaz a vállalkozók száma itt is csökkent; ráadásul annak ellenére, hogy a nagyszőlősiek számára az ukrán nyelv elsajátítása nem jelent akkora megpróbáltatást, mint a tömbmagyarsághoz tartozó településeken lakóknak, s eredményeik is arra vallanak, hogy általában jó eséllyel gyürkőzhetnek neki az emelt szintű érettséginek.
Csökkent az emelt szintű vizsgát tevők száma a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában is: idén a 14 érettségiző közül tízen (71,42 százalék) töltötték ki a tesztet, míg tavaly a 15 végzős közül még 12-en (80 százalék) vágtak neki a megmérettetésnek; holott az eredményesség esetükben is igen jónak mondható.
Végérvényes következtetéseket persze csak azok után lehet majd levonni, hogy összesítik valamennyi kárpátaljai magyar iskola eredményeit, s figyelembe veszik az adott tanintézmények és környezetük sajátosságait is. Néhány észrevételt azonban már most megkockáztathatunk. Az első mindjárt az, hogy beteljesedett a szakemberek legsötétebb jóslata, vagyis a kötelező ukránvizsga hatására láthatóan csökkenőben van az emelt szintű érettségire, s ezzel együtt a felsőfokú továbbtanulásra jelentkező magyar diákok száma. Figyelembe véve, hogy a másik, szabadon választható emelt szintű érettségi vizsgával szinte kivétel nélkül megbirkóztak a kárpátaljai magyar diákok, s eredményeik tulajdonképpen nem sokban különböznek ukrán "sorstársaikétól", valószínűsíthető, hogy a visszalépés oka az ukrán nyelv- és irodalom- vizsgában keresendő. Történik pedig mindez annak ellenére, hogy a legtöbb iskolában ma már nyilvánvalóan komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy javítsák az ukránoktatás színvonalát. A vizsgaeredmények tanúsága szerint erőfeszítéseik – no meg a szülőknek a korrepetálás finanszírozása révén vállalt áldozatai – nem voltak teljességgel eredménytelenek, hiszen a magyar diákok ukrántudása szemmel láthatóan nő. Ennek ellenére nyilvánvaló az is, hogy a kötelező ukránvizsga még többeket rettent el a továbbtanulástól vagy irányít át magyarországi felsőoktatási intézményekbe, azaz már idén több tucat fiatal hiányzik majd a kárpátaljai felsőoktatási intézményekből. Végül, de nem utolsósorban, még kevesebb magyar fiatal kerülhet be a felsőoktatásba mint eddig, holott arányuk már most is alacsonyabb a főiskolákon és az egyetemeken, mint ukrán kortársaiké.
hk
