Modellezés a munkaórán

A tanár úr álma valóra vált

2009. október 16., 10:00 , 457. szám

A Tiszaújhelyi Középiskola munkaóráin nem szokványos dolgokkal foglalkoznak az 5-9. osztályos diákok: hajómodelleket készítenek a nyugdíjkorhatárt már átlépett, ám még mindig oktató tanár, Kádár Tibor irányítása mellett.

- Sok gyerek álmodozik arról, hogy felnőttként pilóta, űrhajós vagy éppen tengerész lesz, én például az utóbbi akartam lenni, s ez az álmom, ha rövid időre is, de valóra vált, lévén, hogy amikor ötven évvel ezelőtt behívtak a haditengerészethez, négy esztendőre a Balti-tengeri Flottához kerültem, melynek matrózaként egy aknatelepítő hajóval jártam a vizeket. Ezalatt pedig megszerettem a hajókat, nagyon tetszett bennük, hogy olyan könnyedén siklottak a hullámokon - emlékezik vissza az idős pedagógus. - Leszerelésem után aztán matematika szakos tanári diplomát szereztem az Ungvári Állami Egyetemen, majd általános műszaki szakot végeztem a Drohobicsi Ivan Franko Pedagógiai Főiskolán, ezt követően pedig elhelyezkedtem a Tiszaújhelyi Középiskolában. Egykori matrózként viszont nosztalgiát éreztem a hajók iránt, érdekelni kezdtek a hajómodellek, ezért modellezni kezdtem a gyerekekkel. Készítettünk néhány makettet, melyek olyan jól sikerültek, hogy a Nagyszőlősi Járási Tanfelügyelőségen felfigyeltek a dologra, és fel

kértek rá, hogy indítsak modellező szakkört az iskolában. A terv valóra vált, s akkor már komolyan kezdtünk foglalkozni a hajómodellezéssel. S miként tettem szert a szükséges szakismeretekre? Mielőtt bevonultam volna a haditengerészethez, kőművesként, ácsként és asztalosként is dolgoztam, s már mesteremberként megtanultam, hogyan kell műszaki rajzok alapján elkészíteni valamit, a drohobicsi főiskolán pedig műszaki rajzot is tanultam, amellett szakkönyveket olvastam, s kiírattam néhány technikai folyóiratot, köztük a Tyehnyika mologyozsi című kiadványt, hogy elmélyítsem az ismereteimet. A szaküzletekben beszereztem a különböző hajómodellek műszaki leírásait, s ezek alapján készítettük el a maketteket. Részt vettünk az Ungváron sorra kerülő, megyei szintű modellező versenyeken, melyeken előkelő helyezéseket értünk el, sőt nemegyszer meg is nyertük a versenyt. Ám a 90-es évek óta már nem jut pénz a rendezvények lebonyolítására, így azok rendre elmaradnak, s ugyancsak az anyagi nehézségek miatt szűnt meg a szakkör is. Így jelenleg csak a munkaórákon modellezünk.

Középkori egy- és kétárbocos vitorlás, illetve vitorlás-evezős hajók, kisebb, modern személyszállító motoros hajók, vitorlás jachtok, illetve XX. századi ágyúnaszádok, torpedónaszádok makettjeit készítették, s készítik el, így az iskola műhelyében látható, már csak festésre és a vitorlák felvonására váró modelleken végignézve, megelevenedik az évszázadokat átfogó múlt. Láthatunk itt IX. századi viking dromont és XIII. századi normann knorrt, melyek 1200, illetve 800 évvel ezelőtt szántották az észak-európai vizek hideg hullámait, továbbá a Balti- és Északi-tengeri német kikötővárosokat összefogó Hansa városszövetség jellegzetes egyárbocos, keresztvitorlázatú hajóját, a koggét. Ahogy a két világháború véres drámáját elhozó XX. század is képviselteti magát kisebb hadihajók képében. A modelleket fából készítik, bár ahol kell, fémhuzalokkal és -lemezekkel kapcsolják a hajótesthez a forgó alkatrészeket, például a kormánylapátokat, kormánykerekeket. Amúgy pedig minden alkotórészt maguk a tanulók állítanak elő, s így a modellek értékesebbek is, mint ha előre gyártott elemeket használtak volna fel az elkészítésük során. Az alkatrészeket azután ragasztóval ragasztják össze, kivéve a fedélzetet, melyet csavarokkal rögzítenek a hajótesthez, s amikor a vízre bocsátás során kiderül, mennyi ballasztra van szükség a modell jó vízfekvéséhez, stabilitásához, leemelik a fedélzetet, és a hajófenékben helyezik el a kellő számú és nagyságú kavicsot. Mert persze, ki is fogják próbálni az elkészült maketteket a Tiszaújhely melletti holt Tisza-ágak egyikén, s a vitorlások könnyű anyagokból készült vitorlájába, bizony bele is kap majd a szél, a modellek pedig szántani fogják a vizet...

És hogy milyen elgondolás alapján választja ki a tanár az elkészítendő maketteket?

- Viszonylag egyszerűbb modelleket készítünk, melyek előállításához a gyerekeknek még van türelmük, ezért nem választok késő-középkori, újkori, több árbocos, összetett vitorlázatú hajókat, illetve nagyobb modern személyszállító és hadihajókat, például cirkálókat - fejti ki beszélgetőtársam. - Így is előfordul, hogy a tanuló csak a negyedik-ötödik nekifutásra tudja előállítani az adott alkotóelemet, elmondhatjuk tehát, hogy a modellezés nemcsak a kézügyességet fejleszti, nemcsak a barkácsszerszámokkal tanulnak meg bánni fúrás, faragás, csiszolás közben a nebulók, de türelemre is tanítja a diákokat.

elem