Gyógyszerháború a páciens bőrére?

Valóságos háború robbant ki az ukrajnai és külföldi gyógyszergyártó cégek között, amelynek áldozatai a rászoruló betegek lehetnek.

Az utóbbi időkben több botrányos kijelentésnek is tanúi lehettünk az Ukrajnában forgalmazott külföldi gyógyszerek, illetve gyógyhatású készítmények kapcsán. Különböző ukrajnai hivatalnokok tettek közzé hangzatos bejelentéseket arról, hogy egyes külföldi gyógyszerek hatása bizony kétségbe vonható, miközben az ukrán piacon jelen vannak a szerintük megbízható, s ráadásul lényegesen olcsóbb ukrajnai készítmények is. A külföldi gyógyszergyártók következetesen elutasítják ezeket a vádakat, s időnként rámutatnak, hogy a tiltakozó hivatalnokok nemegyszer valamely ukrajnai gyógyszergyártó céggel hozhatók kapcsolatba.

Jelenleg 21 külföldi készítmény ellen folytat vizsgálatot az Egészségügyi és Mikrobiológiai Gyártók Munkaadói Szervezeteinek Egyesülete azon az alapon, hogy reklámjaik állítólag nem korrektek. Ugyancsak vizsgálódik az ügyben az Ukrán Monopóliumellenes Bizottság. Egyes források szerint 15 külföldi cég érintett ezekben a vizsgálatokban, köztük a legnagyobb osztrák, német, olasz és indiai gyártók, akik viszont úgy tartják, hogy ezek a támadások a konkurenciaharc megnyilvánulásai.

A statisztikák tanúsága szerint a helyzet az, hogy 2008-ban az ukrajnai gyógyszereladások összértéke elérte az 1,7 milliárd eurót. E tekintélyes piac több mint 60 százalékát az ukrajnai gyártók birtokolják (az eladott gyógyszer mennyiségét véve alapul), mégis csupán a honfitársaink által gyógyszerre költött összeg 25 százaléka üti a markukat, miután a drágább készítményekkel a külföldi gyógyszeripari cégek vannak jelen az ukrajnai patikákban. Ebben a helyzetben azt az egyszerű és magától értetődő fogást választották piaci pozícióik megerősítésére a honi gyárosok, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálják bizonyítani: a hazai készítmények jobbak, mint a lényegesen drágább külföldiek.

Tény, hogy az utóbbi években a vonatkozó jogszabályok módosulásával a külföldi gyártók lényegesen szabadabban dönthetnek arról, miként, s mennyit reklámozzák a készítményeiket, milyen állításokat fogalmaznak meg ezekkel kapcsolatban, mutatnak rá megfigyelők, ám hozzáteszik: látni kell, hogy az esetek felében nem is gyógyszereket, hanem csupán biológiailag aktív táplálék-kiegészítőket reklámoznak, s a fennmaradó esetek többségében is recept nélkül kiváltható készítményekről van szó. Az ukrán gyártókat azonban egyáltalán nem az a körülmény izgatja, hogy megtévesztők e vetélytársaik reklámállításai, hanem az, hogy a konkurencia náluknál lényegesen többet költhet reklámra, s így egyre nagyobb szeletet hasíthat ki a piacból.

Az ukrán cégek persze ugyancsak megtehetnék, mondják a hozzáértők, hogy több pénzt fordítanak reklámra, s ennek költségeit beépítik termékeik árába, ám félnek megtenni ezt, mivel igen komoly az országon belüli konkurencia, s a külföldi gyártóktól is tartanak. Nem alaptalan a félelmük: ha emelik az árakat, nyilvánvaló, hogy a vásárlók a bejáratott márkanevekkel jelentkező külföldi gyártók termékeit választják.

A szakértők egyébként úgy tartják, hogy Ukrajnában jelenleg viszonylag alacsony a rossz minőségű gyógyszerek aránya a piacon, az is tény ugyanakkor, mutatnak rá, hogy hiányoznak az objektív adatok a gyógyszerek minőségéről, a minőség-ellenőrzés sok tekintetben ugyancsak formális.

A kérdés most már csak az, hogy mit gondoljanak a gyógyszerek fogyasztói: áruktól függetlenül megbízhatóak-e a készítmények, illetve valóban egyenértékűek a hazai termékek és a külföldiek?

A szakértők véleménye szerint pillanatnyilag semmilyen dokumentált alapja nincs annak, hogy azt állítsuk, az ukrajnai vagy a külföldi készítmények valamelyike jobb vagy rosszabb a másiknál. Mint rámutatnak, a hazai és külföldi gyártmányú gyógyszerek gyakorta ugyanazon vagy hasonló ható- és nyersanyagokból készülnek, amelyeket hasonló berendezéseken, hasonló technológia alapján gyártanak, s nemegyszer ugyanazon beszállítótól származnak. Különbségek lehetnek viszont a fő hatóanyagokkal társított adalékanyagokban, illetve a gyártásban is, így különbözhet a készítmények hatásfoka, illetve eltérés lehet hatásukban és mellékhatásaikban is.

Az általunk megkérdezett gyógyszerészek sem tudtak egyértelműen állást foglalni a tekintetben, hogy a külföldi vagy a hazai termékeket részesítsék előnyben a vásárlók. Mint rámutatnak, a megfelelő készítmény kiválasztásakor fontos tényező az is, hogy miként reagál a páciens szervezete az adott készítményre, így akkor járnak el helyesen a betegek, ha kikérik orvosuk véleményét az egyes patikai szerekről, s csak ezután veszik figyelembe a gyógyszerek árát.

hk