Könyvtáravatás Nagymuzsalyban

Narancsik Imre emlékére

2009. december 11., 09:00 , 465. szám

Múlt pénteken nagy álma vált valóra Nagymuzsaly lakosságának: a református gyülekezeti házban - anyaországi és kárpátaljai összefogásnak köszönhetően - felavatásra került az az új könyvtár, mely a település néhai mártír lelkipásztorának, Narancsik Imrének a nevét viseli.

Az előzmények kapcsán Estók István helyi református lelkipásztor elmondta: "A könyvtár létrehozásának gondolata tavaly ötlött fel bennünk. Nagymuzsalyban sajnos nincsen művelődési ház, így ezt pótlandó, olyan dolgot szerettünk volna létrehozni, mely a közösség, a település javára válik. (...) Hogy mindez végül itt, a gyülekezeti házban megvalósulhatott, nagyban köszönhető Szigetszentmiklós és Sopron polgárainak, akik időt és fáradságot nem sajnálva könyveket gyűjtöttek számunkra. Ennek eredményeként 7200 könyv gyűlt össze könyvtárunk számára, melyből 6000 kötet szépirodalmi, 1200 pedig nyelvtani munka. A könyvtár Narancsik Imre nagymuzsalyi mártír lelkipásztor nevét viseli, mely egyben tisztelgés áldozatvállalása előtt is."

A könyvtáravató a református templomban ünnepi istentisztelettel vette kezdetét. A muzsalyi gyülekezet képviseletében Estók István köszöntötte az anyaországból érkezett, a könyvgyűjtést lebonyolító városok képviselőit: Tóth Benőt, a Szigetszentmiklósi Ifjúsági Parlament elnökét, valamint Kilián Jánosnét (Szigetszentmiklós) és a Sopronból érkezett Horváth Gábort, Fekete Szabolcsot és Sterr Ferencet.

Az istentisztelet Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) püspökének ünnepi igehirdetésével vette kezdetét. Az istentisztelet igéje ezúttal A prédikátor könyvének 12. részéből hangzott fel: "Bölcs volt a prédikátor... akár jó volt, akár rossz." A püspök beszédében Isten csodálatos munkájáról szólt, mely által anyaországi és kárpátaljai összefogás eredményeként könyvtár jöhetett létre, ami a település mártírhalált halt lelkipásztorának nevét viseli. Mint mondta, ennek nagyon messzeható üzenete van: "Ma azt látjuk, hogy minden tett, minden titkolt dolog - akár jó, akár rossz -, megítéltetik és napfényre kerül. Ezért kell ma hálát adnunk, hogy Narancsik tiszteletes emlékére itt, ebben a községben könyvtár jött létre, múltat, jelent és jövőt építő könyvtár."

Köszöntötte a gyülekezetet Tóth Benő, aki arra kérte a híveket, járjanak minél többet az új könyvtárba, s gyarapítsák tudásukat. Mint mondta, mindent elvehetnek az embertől, de a tudását soha. Majd Estók István felolvasta a könyvtár névadójának, Narancsik Imre lelkipásztornak életrajzát. Az istentiszteletet a Vidnyánszky Éva vezette Ficseri Gyermekstúdió, valamint a református gyülekezet vegyeskórusának műsora tette még emelkedettebbé.

Az ünnepség ezt követően a gyülekezeti házban folytatódott, ahol Estók István és Tóth Benő ünnepélyesen átvágta a magyar nemzetiszínű szalagot, az érdeklődők megtekinthették a könyvtárat, majd szeretetvendégségre került sor.

A jövőbeli tervekről Estók István elmondta még: "Szeretnénk, ha a könyvtár tudományos-kutató bázissá alakulna, ha Nagymuzsaly történelme minél jobban feldolgozásra kerülne korabeli iratokból, sajtótermékekből stb., amit a későbbiekben cikkekben, tanulmányokban publikálnánk is. Már sikerült is egy kis helytörténeti részleget kialakítanunk néhány irattal, tárggyal, mely remélhetőleg a jövőben bővülni fog. Szintén nagy reményeket fűzünk az informatikai termünkhöz, mely a könyvtár mellett üzemel. Az alapfokú számítástechnikai oktatás mellett lehetőség szerint idővel be szeretnénk vezetni az internetet, s külön tervünk, hogy létrehozzuk Nagymuzsaly honlapját. A könyvtár nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig 13.00-15.30."

Fischer Zsolt

Rövid életrajz

Narancsik Imre 1904. január 25-én született a Komárom megyei Csallóközaranyoson. 1925 őszén beiratkozott a losonci Református Teológiai Szeminárium elsőként induló évfolyamára. 1928-29-ben a hallei Friedrichs Egyetem teológiai fakultásán tanult. 1931-ig a losonci szemináriumban tanította az ószövetségi tudományok egy részét, majd később dogmatikát és segédtudományait is. Lelkészi szolgálatát a teológiai munkája mellett Zsigárdon mint helyettes lelkész kezdte. 1930. január 1-től a Felvidéki Református Egyház Egyetemes Konventje mellett titkár Pozsonyban, majd 1932 márciusától püspöki titkár. 1935 augusztusában Garamkissalón lelkész, egy hónappal később Lévára rendeli az esperes, innen hívta meg egyhangúlag a nagymuzsalyi református egyház, ahol 1936. február 16-án volt a lelkészi beiktatása. Még abban az évben házasságot kötött Tusa Gabriella Juliannával, Tusa Menyhért viski lelkipásztor leányával. Házasságukból két gyermek született: 1939-ben Gabriella, 1942-ben pedig Ágnes.

Nagymuzsalyban lelkészi tevékenysége mellett hitoktatást is végzett. Szabadidejében szociográfiai és egyháztörténeti kutatásokkal foglalkozott, eredményeit elismert szaklapokban publikálta. 1928-30 között Varga Imrével és Tárnok Gyulával közösen szerkesztette a Baráti Szó című református ifjúsági folyóiratot Beregszászban. A szovjet megszállást követően 1946-ban letartóztatták és a múltban kifejtett politikai tevékenység vádjával elítéltek. Rabként egy irkutszki szovjet fogolytáborban halt meg 1947-ben.