A bankokon is van fogás ...

Hogyan védjük meg a lakásunkat?

2010. január 8., 09:00 , 469. szám

A bankok jogot kaptak arra, hogy adott esetben bírósági döntés nélkül is eltulajdonítsák a nem fizető adósok lakóhelyét, ingatlanát, ám le lehet győzni őket.

Úgy tűnik, a parlamenti képviselőknek mostanság "nincs idejük" foglalkozni a lakosság problémáival. Tavaly áprilisban ugyan 237 igen szavazattal elfogadták azt a törvényt, amely a gazdasági-pénzügyi válság végéig megtiltotta volna a hitelre vásárolt lakóhely kényszerértékesítését, amennyiben az a hitelező állandó lakóhelyének számít. Csakhogy az államfő megvétózta a jogszabályt, a Legfelsőbb Tanács pedig novemberben nemcsak hogy nem tudta produkálni az elnöki vétó leküzdéséhez szükséges 300 szavazatot, de kiderült a voksolásnál, hogy immár csupán 56 honatya támogatja az elképzelést.

Így azután sajtóhírek szerint a jelzálogkölcsönnel terhelt lakást akár a bankkal megkötött hitelszerződés lejárta előtt is el lehet venni tulajdonosától, amennyiben az nem törleszti a hitelt vagy nem fizeti az az után megállapított kamatot. Korábban ilyen esetekben a kilakoltatáshoz szükség volt a bíróság döntésére, most elégséges a közjegyző végrehajtási bejegyzése a jelzálogszerződésen - írja a segodnya.ua internetes hirportál.

Juscsenko azzal magyarázta vétóját, amellyel gyakorlatilag lehetővé tette az adósok kilakoltatását, hogy a hosszú lejáratú (általában 15-20 éves futamidejű) jelzáloghiteleket nyújtó bankok tönkremehetnek, amennyiben az adósok nem fizetnek. Ennek következtében pedig nemcsak a bankrendszer omolhat össze, hanem a lakosság sem tud majd hozzáférni a hitelintézetekben őrzött megtakarításaihoz.

Sztanyiszlav Arzsevityin, az Ukrán Bankok Egyesülete tanácsának elnöke szerint az úgynevezett problémás bankhitelek aránya hamarosan elérheti a hitelállomány 20 százalékát. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a "bedöglött" hitelek oroszlánrészét nem a lakossági hitelezők halmozták fel, hanem jogi személyek. Létezik azonban az életnek egy másik igazsága is, amelyet a fentebb említett, az elnök által megvétózott törvénynek kellett volna érvényre juttatnia. Mindjárt földönfutóvá, "csövessé" kell tenni azokat, akik ideiglenesen fizetésképtelenné váltak a gazdasági válság, munkahelyük elvesztése miatt?

A tavaly júniusi krízisellenes jogszabálycsomag tehát megtiltotta ugyan az adósok kényszerkilakoltatását, amennyiben a hitelbe vásárolt lakás az egyetlen lakóhelyük volt. Csakhogy miután a parlament nem foglalt állást ismételten a hitelezők védelmének kérdésében az államfő vétója nyomán, az igazságügyi minisztérium mégis zöld utat adott a jelzáloggal terhelt lakások eladásának fizetéshátralék esetén - emlékeztet a segodnya.ua.

pszv

A szakemberek szerint jelenleg öt módon küzdhetnek az adósok azért, hogy mégis megtartsák lakóhelyüket a bankokkal és az adósságbehajtókkal szemben.

1. módszer: Az adósság restrukturalizálása. Az adós ajánlja fel a banknak jelzálogkölcsöne átstrukturálását a 2009. június 23-án elfogadott krízisellenes törvényre hivatkozva. A banknak nem áll jogában elutasítani az ilyen kezdeményezést. Ebben az esetben az adósnak ideiglenesen csupán a hitel utáni kamatot kell fizetnie, a banknak pedig nem áll módjában büntetést felszámolni a hitelösszeg törlesztésének elmulasztása miatt, s még kevésbé kezdeményezni a jelzáloggal terhelt ingatlan eltulajdonítását.

2. módszer: A tulajdonos tervezze át a lakást. Még amennyiben a jelzáloghitelről kötött megállapodásban nincs is olyan pont, amely engedélyezné a jelzáloggal terhelt ingatlan átalakítását, a tulajdonos megteheti ezt. Ebben az esetben, ha a bank úgy dönt, hogy érvényesíti a jelzálogot, kiderül, hogy a hitelszerződésben szereplő ingatlan már nem is létezik! Elegendő például az önálló fürdőszobából és vécéből egységes vizesblokkot kialakítani, vagy áthelyezni az elválasztást az erkély és a szoba között, hogy új műszaki leírást igényelhessen a tulajdonos a műszaki nyilvántartási hivataltól. Márpedig érvényes műszaki leírás nélkül a bank nem tudja eladni a lakást. Az értékesítéshez helyre kell állítani az eredeti állapotokat, a lakás tulajdonosa azonban pénztelenségre hivatkozva évekig elhúzhatja a dolgot.

3. módszer: A tulajdonos ne jelenjen meg a közjegyző előtt. Mielőtt végrehajtási bejegyzést eszközölne a jelzálogszerződésen (különösen, amennyiben a hitelszerződés határideje még nem járt le), a közjegyzőnek be kell idéznie mindkét érdekelt felet, hogy meghallgassa esetleges ellenvetéseiket. Ha az ingatlan tulajdonosa nem jelenik meg ezen a találkozón - márpedig jelen helyzet szerint senkinek sem áll jogában kényszeríteni őt a megjelenésre -, távollétében a közjegyző valószínűleg nem meri majd megejteni a végrehajtást, azaz az eltulajdonítást engedélyező bejegyzést a szerződésen. Ellenkező esetben a tulajdonos a bíróságon könnyen bebizonyíthatja, hogy a közjegyző törvénytelenül járt el.

4. módszer: A tulajdonos kényszerítse a bankot bírósági tárgyalásokra. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a fogyasztói jogok védelméről szóló törvény alapján nyújt be keresetet a bíróságon, még az állami illetéket sem kell megfizetnie. A keresetben fel kell tüntetni, hogy szolgáltatást igénybe vevőként szenvedett sérelmet (márpedig a jelzáloghitel nyújtása szolgáltatásnak minősül), a bank a hitelszerződést idő előtt és egyoldalúan felbontva sértette meg az adós fogyasztói jogait. A továbbiakban hivatkozni lehet arra, hogy az alkotmány 47. cikkelyének értelmében senkit sem lehet megfosztani a lakhatástól másként, mint a bíróság erre vonatkozó döntése alapján. Hivatkozni lehet a polgári törvénykönyvre (PTK) is, amelyben nem módosították a lakhely elidegenítésének bírósági eljáráson kívüli módjára vonatkozó részt, márpedig a PTK magasabb rendű jogszabály, mint az, amely tavalytól ezt mégis lehetővé teszi a bankok számára.

5. módszer: Az értékbecslés kétségbe vonása. Mielőtt értékesítené a lakást, a banknak fel kell becsültetnie az ingatlant egy független szakértővel. A tulajdonosnak azonban jogában áll megtámadni a bíróság előtt ezt az értékelést, mondván, az ingatlan többet ér. A bíró döntése nyomán elkészülhet az újabb becslés, a tulajdonosnak azonban ismét jogában áll megkérdőjelezni annak hitelességét a bíróság előtt. A peres eljárás évekig is elhúzódhat, s előfordulhat, hogy idővel a bank hátrál meg, kedvezőbb törlesztési feltételeket ajánlva fel az adósnak.