A Kölcsey és Kölcsei családok vidékünkön
A 220 esztendeje született Kölcsey Ferenc emlékére
A magyar nemzet imádságává lett Himnuszunk révén minden "magyarok magyarja", Kölcsey Ferenc családtörténetileg szorosan kötődik szűkebb pátriánkhoz, ez sok olvasó előtt ismeretes is. Azt viszont kevesen tudják, hogy a több mint ezeréves Kölcsey családon kívül még három másik Kölcsey családról is tud a szakirodalom, melyek szintén, úgymond hozzánk kötődnek.
Mielőtt a "nagy" Kölcsey családról írnék, röviden hadd ismertessem: mit lehet tudni a többiről.
1612. augusztus 1-jén Báthory Gábor fejedelem - birtokához tartozott a huszti uradalom az öt koronavárossal együtt - egyetlen közös nemeslevélben 7 huszti, 3 viski, 30 técsői, 4 hosszúmezei és 28 szigeti lakost tett nemessé azzal a feltétellel, hogy ők és utódaik Huszt váránál, ill. az ország számára a szükséges katonai szolgálatot teljesítik. Ezek közül való szigeti Kölcsey János is, hiteles dokumentumok szerint, akinek unokája, Pál Viskre került. Ennek unokája volt Kölcsey János, ki 1782-ben halt meg. A feleségével, Hánka Ilonával 1781. április 5-én tett testamentum szerint egyik telküket a református egyházra hagyták, más javaikat, gyermekük nem lévén, az Orbán és Kovács család örökölte (mint két unokaöcs). Halálával ez a Kölcsey család Visken ki is halt.
Később egy másik Kölcsei család is előbukkant Visken, mégpedig úgy, hogy Gődényházáról Kölcsei László fazekasmester feleségével, Molnár Ágnessel Viskre települt: gyermekeik közül Lajos, Zsuzsánna még Gődényházán, de 1857-ben Károly és 59-ben Júlia már Visken született. 1950-ben ez a Kölcsei család is kihalt Visken, kiknek őse az a huszti Kölcsei Pál volt, aki 1645-ben kapta a nemességet. Ő vagy fia települt Ugocsa vármegyébe, s másként Kalmároknak is nevezték őket, mert firól fira szálló fazekasmesterségük portékáit árulgatták, kalmárkodtak. 1825-ben a Batáron lakó, e családból származó görög katolikus vallású Kölcsei Mihály (felesége ruszin) Máramaros vármegyét kéri nemessége elismerésére.
Meg kell említenem a harmadik Kölcsey családot is. Nagyberegi Varga Pál és fiai: János és Kölcsey Mihály - ez utóbbi mostohafia lehetett - 1655-ben III. Ferdinánd által nemesíttetnek. Varga János utódai Borzsován, Váriban éltek, Kölcsey Mihály és utódai Nagyberegen, ezen család pedig az 1800-as évek végén "nagy szegénységben" Beregen kihalt.
Kölcsey Ferenc, a Himnusz írója a hét magyar vezér egyikétől, Ondtól származik, Szatmár megyei birtokuk honfoglalás kori szerzemény, de ugyanakkor első okleveles említésük csak 1142-ből való. Ezen oklevél Culcey comest nevezi meg , tőle nyerte a család a Kölcsey nevet, Kölcse és Cseke faluk ezer éven át fő fészkük. Az írásos emlékek Szente-Mágócsbelieknek nevezik őket. Kevés ez a hely arra, hogy ismertessem a vidékünkön élt mindazon családokat, kikkel a Kölcsey és vele egy tőből fakadó kölcsei Kende család házasságba került, de egy néhányról hadd álljon itt említés: 1541-96 között élt Kölcsey Ferenc, felesége a kovászói várúr, Matuzsnay Ferenc leánya: Fruzsina. E Ferenc testvérének, Dorottyának, Surányi Györgynének leánya, Kata Werbőczy István nádor felesége. 1560 - Kölcsey Péter felesége csepei Zoltán Anna, 1581 - bilkei Bilkey Ferenc felesége Kölcsey Kata, 1645 - Darvay Ferenc máramarosi alispán felesége Kölcsey Katalin, 1654 - Kölcsey Gáspár főszolgabíró neje öszödfalvi és bökényi Göde Zsuzsánna. A Himnusz írójának ükanyja fertősalmási Almásy Margit, dédanyja huszti Nagy-Iday Éva, aki 1789. február 16-án halt meg Csekén. A Nagy-Iday és a Kölcsey család tagjai közül négy-öt ízben is köttetett házasság. Ismerünk egy lelkészt is, Kölcsey Boldizsár és halábori Komáromy Florentina fiát, Kölcsey Zsigmondot (1843-1916): halábori, csetfalvai, végül bilkei lelkész volt, felesége Váriból való Füredy Etelka, az öccse, Kálmán Bökényben lakott. Felesége Fóris Piroska, leányuk, Erzsébet 1971-ben halt meg, Robl Rezső férjével a bökényi temetőben nyugszik, tőlük került a bútorzat a csekei emlékszobába. Tiszakeresztúrban a Dobsa családdal, Máramarosban Huszton, Darván, Vajnágon, Úrmezőn, Taraczközön és Hosszúmezőn élt földbirtokos családokkal álltak rokonságban, a költő idejében ezek közül még szép számmal éltek a vidéken. Kölcsey Polexina Naplójában részletesen foglakozik a máramarosi rokoni kapcsolatokkal. A huszti rokonok látogatása során jutott el e nemzetség nagy fia Viskre, a várhegyi fürdőben gyógyulást keresvén gyomorfekélyeire, és egyik ilyen útja során látogatta meg Huszt romvárát is és írta meg szép veretes versét Huszt címmel. A hagyomány ugyan úgy tartja, hogy Visken élő rokonainál szállt meg a költő, de a levéltárból és anyakönyvekből vett adatok ezt nem igazolják, arra viszont vannak adatok, hogy Huszton Jászay Mihály római katolikus plébánosnál is vacsorált.
E száraz lexikális adatokkal csupán választóvonalat kívántam húzni a Kölcsey családok között és szerény tiszteletet tenni a nagy költő emlékének.
Józan Lajos huszti református lelkipásztor
