Tóháti nőszövetségi csendesdélután Zápszonyban
Az anyaság lelki küldetésére és a hit továbbadásának felelősségére irányította a figyelmet a Bereg Megyei Református Nőszövetség anyák napi csendesdélutánja, amelyet a közelmúltban tartottak Zápszonyban és Badalóban. A tóháti gyülekezetekből érkező asszonyok közös alkalma nem csupán ünnepi együttlét volt, hanem mély lelki elcsendesedés is, ahol az előadások, bizonyságtételek és szolgálatok egyaránt az édesanyák szerepének örök értékére mutattak rá.
A zápszonyi alkalmon Orosz Tímea, a Bereg Megyei Református Nőszövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a 128. zsoltár üzenete mentén szólt az anyaság áldásáról és a szolgáló szeretet erejéről. Áhítatában a „boldogság” fogalmát helyezte új megvilágításba, hangsúlyozva: az nem a körülmények ideális alakulásától függ, hanem attól, hogy az ember Isten útján jár-e. Rámutatott, a zsoltár szavai nehéz élethelyzetek közepette is békességet sugároznak, mert az Istennel való kapcsolat ad valódi megelégedettséget.
Az ige üzenetét tovább mélyítve kiemelte: a munka és a szolgálat – különösen az anyai hivatásban – nem pusztán teher, hanem áldás is. Az édesanyák mindennapi, gyakran láthatatlan munkája családokat tart össze, értékeket őriz meg és hitet közvetít. Hangsúlyozta: a gyermekek lelki nevelése kiemelt felelősség, hiszen a hit és az Istenhez vezető út megmutatása a szülők egyik legfontosabb küldetése.
A délután előadója, Kacsó Dóra hitoktató Az anya mint a lelki örökség továbbadója címmel tartott előadást. Gondolataiban különbséget tett az anyagi és a lelki örökség között, rámutatva: az utóbbi az, amely valóban maradandó. Beszélt a református magyar identitás értékeiről – a hitről, az anyanyelvről, a hagyományokról és a közösségek erejéről –, amelyek megőrzése és továbbadása közös felelősség.
Az előadás egyik központi üzenete az volt, hogy a legnagyobb ajándék az örök élet ígérete, amely Krisztusban válik valósággá. Ugyanakkor hangsúlyozta: lelki örökséget csak az adhat tovább, aki maga is birtokolja azt. Őszinte kérdéseivel arra ösztönözte a hallgatókat, hogy saját hitük állapotát is vizsgálják meg, hiszen a gyermekek leginkább a látott példát viszik tovább. Az imádság, a türelem és az Istenhez való ragaszkodás így válik a legmélyebb útravalóvá.
A rafajnaújfalui Demeter Jolán személyes bizonyságtételében arról beszélt, hogyan tapasztalta meg családjával együtt Isten megtartó kegyelmét a nehézségek idején. Hangsúlyozta: a próbák nem eltávolították, hanem közelebb vitték őket Istenhez, és megerősítették hitüket. Mint fogalmazott, a legértékesebb örökség, amelyet szüleitől kapott, a hit, és ezt szeretné továbbadni a következő generációnak is.
Az alkalmat a helyi gyülekezeti énekkar szolgálata és a hittanos gyermekek szavalatai tették meghittebbé. A közös élményt Orosz Zsolt lelkipásztor imájával zárták, majd szeretetvendégség mellett folytatódtak a beszélgetések.
da
