Tarlós István Kárpátalján ünnepelt

2010. március 19., 09:00 , 479. szám

Március 15-én az ukrajnai látogatáson tartózkodó Tarlós István, a Fidesz–KDNP budapesti közgyűlési frakciójának vezetője is bekapcsolódott a kárpátaljai ünnepi rendezvényekbe. A magyar politikus hétfőn egyházi vezetőkkel és a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel találkozott Munkácson, illetve Ungváron, majd ünnepi beszédet mondott Beregszászban.

Tarlós István hétfőn reggel Munkácson Milan Sasik munkácsi görög katolikus püspökkel folytatott megbeszélést, majd a munkácsi várban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Gajdos Olga vezette helyi alapszervezetének tagjaival megkoszorúzta a turulmadaras emlékművet, Zrínyi Ilona és az ifjú Rákóczi Ferenc, valamint Petőfi Sándor szobrát.

Ezt követően a politikus Ungvárra utazott, ahol a délelőtti órákban koszorút helyezett el a KMKSZ vezetőivel együtt Petőfi Sándor szobránál a forradalom költőjéről elnevezett téren. A megemlékezést követően a budapesti önkormányzat ellenzékének vezetője a KMKSZ Ung-parti székházában tárgyalt Kovács Miklós elnökkel, Brenzovics László alelnökkel, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettesével, illetve Gulácsy Gézával, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnökével.

Délután Tarlós István Beregszászba látogatott, ahol helyi magyar vezetők társaságában megkoszorúzta Petőfi Sándornak az egykori kaszinó előtti téren álló szobrát. Az eseményen jelen volt többek között dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Gyurin Miklós beregszászi magyar konzul, Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Sin József, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökének helyettese, Horkay Sámuel, a KMKSZ beregszászi alapszervezetének elnöke.

A Petőfi-szobortól a koszorúzók átvonultak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kossuth téri épületébe, ahol Tarlós István ünnepi beszédet mondott. Az Esztergom teremben összegyűlt mintegy 300 főnyi közönség előtt a politikus egyebek mellett hangsúlyozta: a sikertelen 2004. december 5-i magyarországi népszavazás a kettős állampolgárságról "olyan szégyen volt, amilyen a magyar történelemben nem fordulhat elő", s amelyre muszáj emlékeznünk. "Mi is szégyenkezünk miatta, jóllehet mindent megtettünk azért, hogy a dolog az ellenkező irányba forduljon. De amíg a Magyar Köztársaságnak olyan vezetői is vannak, akik például Erdély elcsatolásának napján pezsgővel koccintanak a román kormányfővel, vagy olyanok, akik – értelmezésünk szerint – egy ilyen kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt mintha a saját honfitársaik ellen kampányoltak volna, addig van is miért szégyenkezni" – tette hozzá.

"A határon kívül rekedt honfitársaink hozzánk tartoznak, mindenekelőtt spirituálisan, a magyar kultúra részesei és részei, azonos a lelkületünk" – jelezte a szónok, aki szerint a magyar kisebbségeknek részesülniük kell abban az elismerésben és azokban az alapjogokban, "amikre lelkükből igényt formálnak, és amiknek a megtagadásával az anyaország bizony súlyosan megbántotta őket ezen a december 5-én." Tarlós István ezzel összefüggésben reményének adott hangot, hogy a néhány héten belül hatalomra kerülő "más gondolkodói kör és annak vezető képviselői másként gondolkodnak ebben a kérdésben". "Tudjuk, hogy nem szavakkal kell bizonyítani, ennek az ideje lejárt. Nem csalódhatnak bennünk, nekünk tettekkel, határozott lépésekkel kell bizonyítanunk az akaratunkat, a szándékunkat, az együttérzésünket és az együvé tartozásunkat" – jelezte.

A nemzet fővárosához mindenkinek köze van, a határon túli magyarságnak is, hangsúlyozta a szónok a budapesti helyzetről, a főváros szerepéről szólva. "Az én hitem szerint Budapest úgy a nemzet fővárosa, hogy az összmagyarságé is, mindenkié, akinek magyar az anyanyelve, magyarul érez, magyarul álmodik" – tette hozzá.

A frakcióvezető szerint ma Magyarországon az álliberalizmus, az álbaloldaliság tombol, az értékrend elbizonytalanodott, a fiatalság elveszítette a kapaszkodóit. "Marx Károly elmélete az igazság relativizálásáról a mai napig reneszánszát éli Magyarországon a furcsa, sajátos szabadságértelmezésekkel. Ha a szabadság nem találkozik igazságossággal, akkor megnyomorít, összetör, ártalmas" – fejtegette. Mint mondta, mindenki szabadságjogai odáig terjedhetnek, amíg mások alapvető szabadságjogait nem sértik.

Tarlós István keserűen állapította meg, hogy Magyarország ma önként próbálja feladni az entitását, identitását: "Csak a jelenlegi magyar szocialista–szabaddemokrata vezetés nem akarja megérteni, hogy egy nagy nemzetközi közösség tagjává lehet úgy válni és ott is maradni, hogy az ország megtartja az entitását és az identitását, amibe bele kell értsük a határon túli honfitársaink helyzetét és szerepét is, akiket egyenrangúnak kell tekinteni magunkkal." Mint jelezte, ezen értékek képviselete nem irányul senki ellen, nem kíván kiszorítani senkit sem.

A szónok meghatottan beszélt arról, hogy mostani útja alkalmával is megtapasztalta, mennyire ki van éhezve az anyaország szeretetére és gondoskodására a határon túli magyarság. "Személyes véleményemként fogalmazom meg, hogy bűnt, erkölcsi bűnt követ el az a politikai vezető, aki ezt nem hajlandó tudomásul venni" – mondotta.

A továbbiakban az ünneplő közönség megkoszorúzta Kossuth Lajos emléktábláját a főiskola épületének homlokzatán. Ezt követően Tarlós István önkormányzati képviselőkkel és polgármesterekkel találkozott a főiskola épületének Győr termében.

szcs