Trianon-konferencia a Rákóczi-főiskolán

2010. április 2., 10:00 , 481. szám

Az 1920-as békerendszer és Európa átalakulása címmel rendeztek rendkívül érdekfeszítő és gondolatébresztő tudományos konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a hagyományos Rákóczi-napok keretében. Érthető módon a magyarságot leginkább érintő trianoni békeszerződésről esett a legtöbb szó ezen a napon.

Bár a tulajdonképpeni konferenciára múlt szerdán került sor, a téma "kibeszélése" már korábban elkezdődött. Mint arról lapunk előző számában beszámoltunk, hétfőn dr. Ormos Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora tartott előadást a beregszászi főiskolán Trianon mai szemmel címmel, kedden pedig Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjét tekinthette meg a beregszászi közönség a főiskola filmklubjában.

Kárpátalján, amely maga is a trianoni békediktátum szülötte, alapvetően befolyásolták a magyar közösség, s az egyes családok és emberek életét is az első világháborút követően Párizs környékén aláírt megállapodások – hangsúlyozta szerdán, a konferenciát megnyitó beszédében dr. Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnöke. Mint rámutatott, végső soron a Rákóczi-főiskola, azaz a kárpátaljai magyarság önálló szellemi-tudományos központjának létrehozása is a békediktátum következtében előállt helyzetnek, az anyanemzettől való elszakítottságnak a következménye. Azonban hiába nyomták rá az elmúlt évtizedek történései a bélyegüket az egész közösség életére, napjainkban sokszor mégsem tesszük meg, hogy ezt a sajátságos történelmi tudatot, amelynek része a cseh korszak, a második világháború, a Gulág és a szovjet éra is, átadjuk a következő generációnak, jelezte a szónok. Annál többen sírják vissza az elmúlt évtizedek látszólag gondtalan életét és viszonylagos jólétét, hangsúlyozta. Orosz Ildikó keserűen állapította meg: az elmúlt húsz évben immár nincs akadálya a magyar történelem oktatásának az iskolákban, a szovjet korszakban nevelkedett iskolaigazgatók és történelemtanárok azonban igen gyakran nem akarják vagy nem merik továbbadni a diákoknak a magyar történelem tényeit. A Rákóczi-főiskolát mint magyar szellemi központot nemcsak a magyar diákok oktatására hozták létre, hanem a nevelésük érdekében is, aminek része a magyar múlt, a magyar valóság megismertetése – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a tanintézmény elnöke.

Dr. Soós Kálmán, a Rákóczi-főiskola rektora köszöntőjében a rendezvény vendégei között üdvözölhette Bacskai József beregszászi magyar főkonzult s a konzulátus számos munkatársát, Milován Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökét, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjét, valamint Barta Józsefet, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökének helyettesét.

A konferencia színvonalát jelzi, hogy a téma egyes részkérdéseiről a terület legnevesebb anyaországi és kárpátaljai szakemberei értekeztek. Így például dr. Romsics Ignác, az egri Eszterházy Károly Főiskola professzora Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés címmel megtartott előadásában vázolta a Magyarországra nézve oly súlyos következményekkel járó békediktátum előzményeit és kidolgozásának körülményeit. A rendkívül precíz és részletgazdag felszólalásból levonható egyik fontos megállapítás az volt, hogy bár a Monarchia feldarabolásának meghirdetett céljai között szerepelt a modern nemzetállamok kialakítása, végeredményben az utódállamok ugyanolyanok lettek, mint Ausztria–Magyarország volt, csak kicsiben – legalábbis Jugoszlávia és Csehszlovákia sorsa a rendszerváltás után egyértelműen ezt igazolja.

Dr. Zeidler Miklós, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) adjunktusa a két világháború közötti magyar revíziós külpolitikáról értekezett. Mondandójának összegzése nem lehetett más, mint hogy a magyar revíziós törekvések végső soron nem vezettek eredményre, sőt az ismert körülmények miatt Magyarország a második világháborút lezáró béke következtében még további 3 községet is elveszített.

A Saint-Germain-i szerződés és Kárpátalja Csehszlovákiához való csatolása címmel tartott előadást dr. Brenzovics László, a Rákóczi-főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének tanára, aki mindenekelőtt a első világháborút lezáró béketárgyalások korának kárpátaljai eseményeire világított rá. "Kárpátalja Magyarországtól való elcsatolásának kérdése körül számos olyan legenda kering, ami nem felel meg a történelmi valóságnak, éppen ezért a jelen szempontjából is fontos, hogy tisztázzuk közös múltunkat" – hangoztatta lapunknak Brenzovics László.

Hogy a múlt és jelen nem választható el egymástól, arra dr. Raffay Ernőnek, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem docensének előadása volt a legjobb példa. Az Antall-kormány honvédelmi államtitkáraként korábban politikai szerepet is vállalt kutató mondandójának üzenete az volt, hogy a trianoni békeszerződés felülvizsgálatának lehetőségéről nem szabad lemondani.

A további előadók – Domonkos Zsuzsanna, az ELTE címzetes egyetemi vezetőtanára, tankönyvíró, Nedbál Klára és Gerendely Erzsébet gyakorló történelemtanárok, Szakál Imre PhD-hallgató – a trianoni kérdéskör iskolai oktatásának helyzetével és a téma egyéb vonatkozásaival foglalkoztak.

hk