Olcsóbb gáz Szevasztopolért

Az ukrán nemzeti büszkeség ára

2010. április 30., 10:00 , 485. szám

Moszkvában és Kijevben az orosz–ukrán kapcsolatok javulásának jeleként értékelték, hogy a két ország múlt szerdán megegyezett a Krím félszigeten található orosz haditengerészeti támaszpont bérleti határidejének meghosszabbításáról, amiért cserébe az Ukrajnának szállított orosz földgáz ára mintegy 30 százalékkal csökken. Az ellenzék nemzetárulásnak tekinti a történteket, a lakosság döntő hányada azonban örömmel fogadta a hírt, hogy legalábbis nem nőnek majd a közüzemi díjak.

A dokumentumokat Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán elnök tárgyalásait követően írták alá Harkivban. A jelenlegi bérleti szerződés 2017-ben járt volna le, ezt hosszabbították meg a mostani megállapodással. Eszerint az orosz flotta további 25 évet tölthet a szevasztopoli kikötőben, azaz 2042-ig maradhatnak a hadihajók ukrán területen, s lehetőség van további öt évre meghosszabbítani a tartózkodásukat, ami az orosz elnök szerint kulcsfontosságú a régió biztonsága szempontjából.

Viktor Janukovics azt hangsúlyozta a döntés kapcsán, hogy országa az európai kollektív biztonsági rendszer kontextusában tekint az orosz flotta ukrajnai állomásozásának kérdésére. Mint mondta, "Ukrajna szeretné megtalálni a maga helyét, s megkapni a kollektív biztonság megfelelő garanciáit, amelyeket egyébként még Ukrajna 1996-os nukleáris leszerelési megállapodása meghatároz".

Az ukrán ellenzék ugyanakkor azt állítja, hogy az orosz katonai jelenlét meghosszabbításához alkotmánymódosításra és ennek kapcsán népszavazásra lett volna szükség, Janukovics tehát szerintük törvénytelenül járt el, nem lett volna joga egy ilyen megállapodás aláírásához. Volt, aki első felindulásában egyenesen árulásnak minősítette Janukovics tettét.

Julija Timosenko, az ellenzéki BJUT vezére tiltakozásul a parlament épülete elé szólította híveit, s kilátásba helyezte, hogy az ellenzék megtorpedózza az egyezmény törvényhozási ratifikációját, ám a tiltakozás végül meglehetősen vérszegényre sikeredett. Igazi csatára e tárgyban csak a parlament üléstermében került sor, ahol az ellenzék tojásokat és füstgránátokat is bevetett a szavazás utáni kézitusában, ennek azonban már nem volt jelentősége, miután a képviselők többége igent mondott a megállapodásra.

Ezen a viszonylag vérszegény ellenzéki reakción azonban nem csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy egy közvélemény-kutatás napokban közzétett adataiból kiderül: az ország lakosságának kétharmada támogatja az orosz flotta ukrajnai jelenlétének meghosszabbítását.

A jelek szerint a lakosság a kérdést – néhány ellenzéki politikussal ellentétben – a párhuzamosan létrejött gázmegállapodással együtt értékeli. Ez a hozzáállás már csak azért is realisztikusabb pillanatnyilag, hiszen Medvegyev orosz elnök sem tagadta a harkovi találkozót követően, hogy a gáz áráról és a flottaállomásoztatásról létrejött megállapodások között közvetlen kapcsolat van. Medvegyev jelezte: Oroszország 30 százalék kedvezménnyel szállítja majd Ukrajnának a gázt, ha annak ára meghaladja az ezer köbméterenkénti 330 dollárt, ha pedig az árszint alacsonyabb lesz ennél, 100 dollár kedvezményt biztosít. Az árengedmény kiszámításában közrejátszik az az összeg is, amelyet Oroszország fizet évente Ukrajnának a fekete-tengeri flotta szevasztopoli állomásoztatásáért.

Az előző kétoldalú gázmegállapodás értelmében Ukrajnának ezer köbméterenként 334 dollárt kellene fizetnie az orosz gázért, ami Kijev szerint katasztrofális hatással lenne a gazdaságra. Megfigyelők rámutatnak: az új ukrán vezetés számára létszükséglet volt a hatalmas gázimport árának csökkentése a 2010-es költségvetési célok eléréséhez, illetve ahhoz, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek az IMF-hitel újabb részletének folyósításához. A Janukovics–Azarov-kormányzat ugyanis létfontosságúnak tartja az IMF-hitelt a gazdaság élénkítéséhez, a befektetői bizalom helyreállításához. Az IMF egy összesen 16,4 milliárd dolláros csomagot különített el korábban Ukrajna megsegítésére, de a hitelek folyósítását tavaly év végén felfüggesztette, mert Viktor Juscsenko akkori elnök és a kormányzat politikai okokból nem tartotta magát a megígért pénzügyi szigorhoz.

Szakértők szerint a gazdasági következményeken túl a politikai vonzatai is kezelhetetlenek lettek volna a mostani kijevi vezetés számára annak, ha nem jön létre a gázár-megállapodás Moszkvával. Ebben az esetben ugyanis elkerülhetetlen lett volna a lakossági gázár nagyarányú emelése, ami igen súlyosan érintette volna az amúgy is szegény lakosságot. Nem véletlen, hogy Szerhij Tihipko miniszterelnök-helyettes még a megállapodás aláírása előtt sietett megígérni: ha az elnökök megállapodnak egy alacsonyabb gázárban, nem lesz szükség a közüzemi és lakossági gázár emelésére.

A nemegyszer a puszta létéért küzdő ukrán polgár szempontjából érthető, ha megkönnyebbülten sóhajtott fel múlt szerdán, megtudva a híradóból, hogy aláírták a megállapodásokat, egy ideig nem lesz gázáremelés. Ugyanakkor rossz hír lehet a lakosság ukrán nemzeti érzelmű hányadának, hogy a nemzeti büszkeség, az önérzet Ukrajnában továbbra is hiánycikk. Mert hiába a jól hangzó frázisok az egyébként csupa rozsda orosz flottának az európai kollektív biztonsági rendszerben játszott szerepéről, a valóság mégiscsak az, hogy kiderült: van az a pénz, amelyért eladó az ország szuverenitásának egy szeletkéje.

zzz