A dohányzás ártalmairól

2010. május 14., 10:00 , 487. szám

Egyik olvasónk arra panaszkodott, hogy az utóbbi időben egyre több cigarettát szív, és szeretne megszabadulni ettől a káros szenvedélytől. Arra szeretne választ kapni, milyen káros következményei vannak a dohányzásnak. Kérdésére Bencze Gyula, a Beregszászi Járási Kórház narkológusa válaszol.

- A dohány és az alkohol a legelterjedtebb drogok. A dohányzást általában nem említik, ha szenvedélybetegségekről és függőségről esik szó. Inkább a dohányzás következményeit, az általa okozott testi betegségeket tárgyalják. Manapság minden cigarettadobozon kinyomtatva látjuk, hogy az egészségügyi minisztérium a dohányzás okozta egészségkárosodás veszélyeire figyelmeztet elsősorban: a bronchitisz, a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdőrák kerülnek szóba, s csak másodsorban a dohányzók nikotinfüggősége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) olyan speciális függőségi formát határozott meg, amely a dohányzókra vonatkozik.

- Mi váltja ki a függőséget?

- A dohányfüstben található anyagok közül a nikotin a függőséget kiváltó szer. A nikotin kis mennyiségben izgató, nagyobb mennyiségben feszültségoldó és nyugtató hatású. Mellékhatásai: szájszárazság, émelygés, szédülés, fejfájás és felső légúti hurut, de keringési zavar, gyengeség és izzadási rohamok is kialakulhatnak. A függőség elég gyorsan létrejön. A dohányzó saját akaratából kezdi el (utánzás, társasági szokás), majd a folytatáshoz hozzájárulnak a dohányzás külső körülményei, a státusszimbólum társítása bizonyos napi élethelyzetekkel (étkezés után, munkaszüneti időben, társaságban stb.) A dohányzási szokás megszilárdulása végül a függőség speciális alakjához vezet.

- Milyen szövődményeket okozhat a dohányzás?

- A dohányzás a függőség mértékében súlyos szövődményeket okozhat az emberi szervezetben. A komoly függőséget a dózisemelés és a tolerancia kialakulása jellemzi. Ez az oka annak, hogy a dohányzó nem nagyon tudja csökkenteni a cigarettaszükségletét, elvonási tünetek jelentkeznek nála: nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, lehangoltság, fokozott ingerlékenység, vegetatív zavarok - például verejtékezés, szédülés, émelygés. A tartós dohányzás az alábbi szövődményeket okozhatja: felső légutak gyulladását, tüdőrákot, de a szájnyálkahártya, a nyelőcső, a gégefő, a hasnyálmirigy, a vese, a húgyhólyag rákos megbetegedését is. Az erek elváltozásai a végtagok keringészavaraiért felelősek, de ugyancsak meghatározó a szerepük a szívinfarktus, az agyban kialakuló vérkeringési zavaroknak (agyvérzés, gutaütés) kialakulásában. Dohányzóknál gyakori a gyomornyálkahártya gyulladása is. A terhesség alatti dohányzás az újszülöttek alacsonyabb testsúlyát okozza, és a koraszülés is gyakoribb a dohányzó anyáknál. A dohányzás ma az egészségpolitika egyik alapvető gondja. A dohányosok hamarabb halnak meg és sokkal gyakrabban betegszenek meg. Szövődményeik kezelése igen sokba kerül.

-doki-