Anyanyelv és népzene

Író-olvasó találkozó

2010. június 11., 10:00 , 491. szám

2010. június 2-án író-olvasó találkozóra került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Győr termében, ahol "telt ház" előtt mutatták be a magyarországi szerzőpáros, Czakó Gábor és Juhász Zoltán Beljebb a magyar észjárásba című könyvét.

Elsőként dr. Orosz Ildikó, a főiskola és a KMPSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket, kifejtve, miszerint ez a rendezvény nemcsak azért ünnepi esemény, mert illeszkedik a magyar könyvhét eseménysorozatába, hanem azért is, mert ebből az alkalomból megismerkedhetünk a magyar kultúra egyik szellemi iránytűjével, Czakó Gábor íróval. Penckófer János költő, főiskolai tanár pedig rövid áttekintést adott az írásbeliség, a könyv fejlődéséről.

Ezt követően Czakó Gábor és Juhász Zoltán lépett a hallgatóság elé, bemutatva új könyvüket, melyben részletesen foglalkoznak nyelvünk szógyökeivel, illetve népzenénkkel, annak kiterjedt rokoni rendszerével. A magyar nyelv mintegy 2200 szógyököt tartalmaz, melyek mindegyikéből több tucat, sőt nemegyszer több száz szó fakad, s a nyelvújítók szívesen alkottak új szavakat e nyelvi elemek felhasználásával. Így képezték például a moz szógyökből a mozdony, vagy éppen a von gyökből a vonat szót. Emellett Czakó Gábor kitért rá, milyen sok hangutánzó szó található a magyarban, jóval több, mint más európai nyelvekben, ami idiómánk ősi voltára utal, s rávilágított, mennyire hasonlít anyanyelvünkhöz a népzenénk, lévén, hogy mindkettőre jellemző az ereszkedő hanglejtés. A különböző népek 30 ezer népdalát feldolgozó Juhász Zoltán pedig kifejtette, miszerint a dallamok is gyökökből, zenei gyökökből épülnek fel, s népzenei részletek bemutatásával kísért előadásában rámutatott, milyen meglepő hasonlóságok állnak fenn a magyar és a hanti, csuvas, török, francia, kínai, dakota népdalok dallamai között. Leszögezték, miszerint ez a nagyfokú hasonlóság nem lehet a véletlen műve, hanem a távoli múltban, még az ősi nyelvcsaládok felbomlása, illetve az indiánok elődeinek Amerikába való vándorlása előtt a mai népek őseinek érintkezniük kellett egymással, s a kulturális javak cseréje során terjedtek el körükben a különböző zenei elemek.

Végezetül pedig Czakó Gábor válaszolt a közönség által felvetett kérdésekre, kifejtve, miszerint át kell gondolni a magyar nyelv rokonságának a kérdését, illetve, hogy az emberiség őskorában bizonyára létezett egy ősnyelv, ám arra nézve nincsenek adatok, mi is történt vele a későbbiekben.

Lajos Mihály