Mennyi lesz a nyugdíjam?

2010. június 18., 10:00 , 492. szám

A nyugdíj összegének pontos kiszámítása valamennyi körülmény figyelembevételén s a munkaviszonyt igazoló okmányok hiánytalanságán múlik - állítja a szakember.

"Idén leszek 55 éves és 34 évnyi munka után nyugdíjba megyek. A szovjet időkben 140 rubel volt a fizetésem, később viszont mindig minimálbéren voltam bejelentve. Érdekelne, hogyan számítják ki a nyugdíjamat, s mekkora összegre számíthatok?"- ezzel a kérdéssel fordult hozzánk egyik olvasónk, s a kérdést mindjárt továbbítottuk Vass Ottóhoz, a Nyugdíjalap Beregszászi Járási Főosztályának szakemberéhez, a Beregszászi Járási Tanács képviselőjéhez.

- Mint ismeretes, a öregségi nyugdíj mértékét az adott személy nyugdíjjárulék-befizetései és a munkával töltött idő alapján állapítják meg. A kérelmezőnek mindenekelőtt be kell nyújtania egy, a 2000 júliusa előtti időszakra vonatkozó, egymás után következő öt évre, azaz hatvan hónapos időszakra vonatkozó fizetési kimutatást, amit a munkahelyén, annak jogutódjánál, megszűnése esetén pedig a levéltárból szerezhet be a munkakönyve alapján. Ilyenkor célszerű azt az ötéves periódust választani, amikor a legmagasabb átlagkeresettel rendelkezett a kérelmező. Azt tanácsolhatom, hogy amennyiben a nyugdíjas nem bizonyos abban, hogy számára melyik a legkedvezőbb periódus, célszerű több ötéves időszakra vonatkozó kimutatást is beszerezni, s ennek alapján kérni a nyugdíjalap szakemberének tanácsát. Miután a Nyugdíjalap a 2000 júliusát követő időszak járulékbefizetéseiről teljes kimutatással rendelkezik, ezeket az adatokat automatikusan figyelembe vesszük a nyugdíjas személyi fizetési koefficiensének kiszámításakor. Amennyiben az adott személy fizetési koefficiense és munkaviszonya alapján járandósága nem érné el a minimális nyugdíj összegét, úgy azt automatikusan kiegészítjük addig a szintig.

- Mi a helyzet a részmunkaidőben, nem teljes állásban foglalkoztatottakkal?

- A nyugdíjalap munkatársai a rendelkezésükre álló nyilvántartásban megvizsgálják, hogy a 2000 júliusa utáni időszakban a munkáltatók mekkora összeget fizettek be az adott személy után. Egy adott hónap csak akkor számíthat bele a teljes összegű nyugdíj kiszámításába, ha a munkáltató legalább a minimálbérnek megfelelő fizetés után járó nyugdíjjárulékot befizette. Ellenkező esetben csak a befizetett járulék nagyságával arányos időszakot vehetünk figyelembe. Ebből viszont az is következik, hogy amennyiben egy részmunkaidőben vagy nem teljes állásban foglalkoztatott személy után legalább a minimálbér összegének megfelelő járulékot fizet a munkáltatója, azt a nyugdíj kiszámításánál teljes ledolgozott hónapként számítjuk be.

- Hogyan veszik figyelembe a munkával töltött éveket?

- A kötelező minimális munkaviszony férfiak esetében 25, nők esetében 20 év. Az új törvényi rendelkezések ugyanakkor kimondják, hogy akár már öt munkával töltött esztendő után is bárki igényelhet nyugdíjat a nyugdíjkorhatár elérésekor, amelynek összege így sem lehet kisebb a mindenkori minimális nyugdíjnál, azaz jelenleg 706 hrivnyánál. Amennyiben viszont a munkával eltöltött idő több, mint az előírt 20 vagy 25 év, a nyugdíjas külön pótlékra számíthat az ezen felüli munkaviszonyért. A rendelkezésünkre álló adatok alapján így megbecsülhető, hogy a kedves olvasó kb. 776 hrivnya havi nyugdíjra számíthat. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy a nyugdíj összegének pontos kiszámításához ezenkívül még számos egyéb körülményt is figyelembe kell venni.

- Milyen egyéb tényezők befolyásolhatják a nyugdíj összegét?

- Ilyen tényező lehet például nőknél a gyermekneveléssel töltött idő. A jogszabályok értelmében a nők a gyermek hároméves koráig vehetik igénybe a gyermeknevelési szabadságot, ami beleszámít a munkaviszonyukba, de csak abban az esetben, ha az illetőnek időközben nincs más munkaviszonya a munkakönyve alapján. 2004-től, amennyiben nyilvántartásba volt véve az adott személy, s a szociális osztálytól gyermekgondozási segélyben részesült, úgy a nyugdíj kiszámításánál ezt automatikusan figyelembe vesszük. Férfiaknál természetesen figyelembe vesszük a sorkatonai szolgálat idejét. Ugyancsak munkával töltött időnek tekinthető a szakképesítés vagy az egyetemi, főiskolai diploma megszerzésére fordított idő, de csak nappali képzés esetén, amit a nyugdíj kiszámításakor a megfelelő okmányokkal kell igazolni. De ezenkívül is számos tényező befolyásolhatja a nyugdíj végösszegét. Például külön szabályok vonatkoznak a járandóság megállapítására, amennyiben 18 év alatti kiskorú gyermek van a kérelmező családjában. Ezért is javasolnám minden olvasónak, hogy keresse fel személyesen a Nyugdíjalap helyileg illetékes hivatalát, ahol minden részletre kiterjedő tanácsadással szolgálhatnak szakembereink. A nyugdíjalap beregszászi járási hivatalában hétfőn és szerdán tartunk fogadónapot.

- Melyek a leggyakoribb problémák a nyugdíj kiszámításánál?

- Szakembereink a munkával töltött idő kiszámításakor a munkakönyv bejegyzéseit veszik alapul, illetve hiánypótlásként a korábbi munkahelyek levéltári dokumentumai is figyelembe vehetők. Gyakran előfordul azonban, hogy a helytelen vagy hiányos bejegyzések miatt egyik-másik munkával töltött időszak nem vehető figyelembe. Egy-egy hiányzó pecsét, rendelkezés-szám vagy aláírás utólag sajnos már nem pótolható. Érdemes ezért még időben pótolni az esetleges hiányosságokat.

pszv