KEGYES: Hogy ne legyenek „elfelejtett” gyermekek…

Az árvaházi gyerekek élete többnyire nehéz, és még nehezebb a sorsuk, ha kórházba kerülnek. Rajtuk kíván segíteni a tiszakeresztúri központú Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése – röviden: KEGYES Alapítvány, melynek vezetőjével, Sipos József tiszakeresztúri református lelkésszel lapunk munkatársa készített riportot az alapítvány tevékenységéről.

– Az alapítvány 2020-ban alakult meg, de civil keretek között már 2017-től bejártunk önkénteseinkkel a Nagyszőlősi Járási Kórház, illetve a Beregszászi Járási Kórház gyermek­osztályára, valamint a Munkácsi Gyermekkórházba – tekint vissza a kezdetekre beszélgetőtársam. – Olyan gyerekeket látogattunk meg, akik árvaházakban nevelkedtek, mivel az árvaházak akkor még felügyelet nélkül hagyták a kórházakban a kezelés idejére a gyerekeket. (Egy jelenlegi törvény szerint viszont már adnak felügyeletet az árvaházak.) Rajtuk kívül pedig olyan gyerekekhez is bejártunk, akik a Gyámügyi Hivatal látókörébe kerültek, elkezdődött az intézkedés a szülők ellen a gyermekek nem megfelelő nevelése miatt.

– Miként vetődött fel a kórházban lévő árvák és a Gyámügyi Hivatal látókörébe került gyermekek gondozásának a gondolata?

– 2016-ban Mikulás-napon egy tiszaújlaki vállalkozó, Gera Anita adománygyűjtést szervezett. Az egyik ismerőse a Nagyszőlősi Járási Kórházban dolgozott, és ő hívta fel Anita figyelmét a felügyelet nélkül lévő árvaházi gyerekekre, Anita pedig szólt nekem – akkor még Tiszaújlakon voltam lelkész –, hogy a gyűjtésből befolyt pénzt fordítsam a kórházban fekvő beteg árvaházi gyerekek megsegítésére. Videót készítettem a felügyelet nélküli, 0 és 3 éves kor közötti gyerekek helyzetéről, a gyűjtésből befolyt pénzből pedig pelenkákat, popsitörlőket, tisztálkodási szereket vettünk és adományoztunk a gyerekek számára, akik addig pelenka helyett rongyokat viseltek… A videónak köszönhetően egész Kárpátalján felfigyeltek e kis beteg árvák helyzetére, és elkezdtük kézbe venni, koordinálni a felügyelet nélküli gyerekek segélyezését, ami már 2017-ben beindult, majd egész Magyarországon szerveztünk gyűjtést a megsegítésükre. Létrehoztunk egy babaszobát a Nagyszőlősi Járási Kórházban, egy folyosón, magyarországi és kárpátaljai adakozásból vettünk a kicsiknek pelenkákat, tisztálkodási szereket, játékokat, padlószőnyeget, bútorokat, köztük kiságyakat, valamint tévét. 2019-ben pedig már a Munkácsi Gyermekkórház pulmonológiai osztályán is kialakítottunk egy babaszobát. Emellett pedig a Beregszászi Járási Kórházban is tevékenykedtünk egy rövid ideig, pelenkákkal, tisztálkodási szerekkel, játékokkal segítettük a gyerekeket. 2020-ban pedig bejegyeztettük a KEGYES Alapítványt.

– Miként folytatták tevékenységüket ezután?

– A koronavírus-világjárvány idején kiszorultunk a kórházakból, mivel a járvány miatt nem lehetett bemennünk a kórházakba. Ekkor elindítottuk a KEGYES S. O. S. Programot: mintegy negyven mélyszegénységben élő kisgyermekes családot kezdtünk látogatni, és ruhákat, pelenkákat, tisztálkodási szereket, játékokat vettünk a kisgyermekeknek az adományokból befolyt pénzből. Majd miután kitört az orosz–ukrán háború, a tevékenységünket kiterjesztettük a háborús menekültek gyermekei­nek a támogatására is. Emellett kárpátaljai gyermekotthonokat is segítünk, a fő tevékenységi terünk pedig továbbra is a Munkácsi Gyermekkórház. (A nagyszőlősi kórházban már nincsenek elfelejtett gyerekek.)

– Hány munkatársuk van?

– Az elmúlt évek alatt legalább 20-25 önkéntesünk volt, jelenleg mintegy tízen vannak. Bejárnak a Munkácsi Gyermekkórházba, és amiket a nővérek rájuk bíznak, elvégzik. Gyakorló anyukákként fürdetik, pelenkázzák a kicsiket, játszanak velük. A gyermekotthonokat is felkeressük, köztük a Szolyvai Gyermekotthont, amelynek nemrég vettünk egy 35 ezer hrivnya értékű orvosi berendezést, egy légzésjavító készüléket. Fő célunk, hogy egyetlen kórházban hagyott gyerek se legyen egyedül. Hetente kerül be oda egy-egy elfelejtett gyerek, akiket a szüleik otthagynak. Felügyelünk rájuk, s míg a nővérek ételt, gyógyszereket adnak nekik, addig mi minőségi időt töltünk velük, amire minden gyermeknek szüksége van. 2025-ben a magyarországi közmédia Jónak lenni jó! kampányának a kedvezményezettje lett a KEGYES Alapítvány, így a kampány gyűjtéséből is segíteni tudjuk a kárpátaljai elfelejtett gyerekeket.

– Milyen terveik vannak?

– Létre szeretnénk hozni egy olyan otthont, melyben egyedülálló, főleg krízishelyzetben lévő anyák a gyermekeikkel fedél alá kerülnének, mivel kevés hely van Kárpátalján, ahol krí­zishelyzetben lévő egyedülálló anyák és a gyermekeik otthonra találnának.

– Miként tudnák létrehozni a tervezett otthont?

– Jelenleg tanulmányozzuk a létrehozásához szükséges törvényeket, tapasztalatszerzés céljából felkerestünk Magyarországon egy családok számára létesített átmeneti otthont, hamarosan pedig Kárpátalján is sort kerítünk egy ilyen látogatásra. Emellett továbbra is támogatjuk a Ráti Családi Típusú Gyermekotthont, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont. A Munkácsi Gyermekkórháznak pedig szeretnénk vásárolni egy műtétekhez használt légzőkészüléket, amelyhez a szükséges pénzösszeg – húszmillió forint – már össze is gyűlt a Jónak lenni jó! kampány során.

Reméljük, a KEGYES Alapítvány a továbbiakban is minél több segítséget tud nyújtani a rászorulóknak.

Lajos Mihály