Nemzetközi tudományos konferencia Munkácson és Beregszászon

2010. szeptember 25., 10:00 , 506. szám

130 évvel ezelőtt, 1880. szeptember 17-én a jelenlegi munkácsi járási Várpalánkán született Margittai Antal neves kárpátaljai flórakutató. Születésének évfordulója alkalmából szeptember 16-18. között A Kárpátok növényzetének vizsgálata az elmúlt kétszáz évben címmel nemzetközi tudományos konferenciára került sor az Ungvári Nemzeti Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF), az MTA Magyar Természettudományi Múzeuma, az Ukrán Tudományos Akadémia M. G. Holodnij Botanikai Intézete, Munkács városa, a Kárpátaljai Megyei Ukrán Természetvédelmi Egyesület, a Kárpátaljai Honismereti Múzeum, valamint a Kárpátaljai Állami Megyei Levéltár közös szervezésében.

A konferencia ünnepélyes megnyitóján a munkácsi városháza nagytermében elsőként Kohut Erzsébet, a KMF és Kiss Román, az Ungvári Nemzeti Egyetem képviseletében köszöntötte a vendégeket: Lengyel Zoltánt, Munkács polgármesterét, dr. Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnökét, dr. Orosz Ildikót, a KMF, a KMPSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási bizottságának elnökét, Margittai Antal unokáját, Margittai Endrét és feleségét, Vaszil Komendart, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzorát, a biológiai tudományok doktorát, Mihajlo Baszarabot, a megyei pedagógus-továbbképző intézet igazgatóhelyettesét, a történelemtudományok kandidátusát, a Magyar Természettudományi Múzeum képviseletében Pifkó Dániel botanikus-múzeológust, Kutasi Ilonát, a Megyei Levéltár, Gyiduch Jakivot, az UTA M.G. Holodnij Botanikai Intézete képviseletében, valamint a különböző felsőfokú tanintézmények és egyéb szervezetek képviselőit, küldöttségét.

Munkács város nevében Lengyel Zoltán polgármester üdvözölte a résztvevőket, hangsúlyozva: sajnos Margittainak a neve némileg feledésbe merült, bár mindig akadtak olyan emberek, akik ápolták emlékét, és átadták az ifjúságnak azon értékeket, melyeket ő összegyűjtött.

A botanikus unokája, Margittai Endre megható szavakkal mondott köszönetet a szervezőknek, amiért létrejöhetett egy ilyen, nemzetközi képviselőkből álló konferencia.

Brenzovics László beszédében hangsúlyozta: "A mai konferencia, a jelenlévő elismert szaktekintélyek magas száma is azt bizonyítja: van értéke, jelentősége a tudományos munkának. Margittai Antal élete példaértékű számunkra is: őszintén örömteli volna, ha a kárpátaljai középiskolákban tanító pedagógusok munkájuk mellett tudományos tevékenységet is folytatnának, ahogyan azt ezen botanikus is tette."

Orosz Ildikó a neves flórakutató élete kapcsán két dologra hívta fel a figyelmet. Elsősorban arra, hogy nincs olyan korszak, helyzet és lehetőség, melyben egy tehetséges pedagógus, aki elkötelezett a gyerekek iránt, ne tudna kis csodákat tenni. Másodsorban arra, hogy a természetet, melyet unokáinktól kölcsönbe kaptunk, őrizzük meg.

Andrik Éva, az Ungvári Nemzeti Egyetem tudományos főmunkatársa, a biológiai tudományok kandidátusa a neves botanikus életrajzát ismertette.

Margittai Antal a gimnáziumot szülővárosában, Munkácson végezte. A Budapesti Egyetemen matematika-fizika tanári diplomát szerzett. Znióváralján és Stubnyafürdőn a tanítóképzőintézet tanára lett, itt kezdett a botanikával behatóbban foglalkozni. 1916 nyarán szülőföldjére, Munkácsra helyezték, ettől kezdve minden figyelmét a Bereg megye és Máramaros tanulmányozásának szentelte. A cseh megszállás évei alatt nem tud kapcsolatot fenntartani a magyar botanikusokkal. Nagyon sokat vívódott azon, hogy visszatérjen-e Magyarországra, vagy vállalja a megpróbáltatásokat és szavaival folytassa a harcot az elcsatolt területeken. Úgy gondolta, ha mindenki elmenekül, az itt rekedt magyar családok gyermekeinek nem lesz kitől megtanulnia a magyar betűvetést, tudományt. Nemcsak botanikus, hanem elhivatott pedagógus volt, aki tudományokra, emberségre, a magyarság szeretetére tanított.

Tudományos munkássága összesen 33 magyar, latin, szlovák, cseh nyelven megjelent publikációt számlál. Nevét számos tiszteletére, illetve általa elnevezett faj is fenntartja: a Rosa margittaiana Sar., Centaurea margittaiana Wagn., Thymus margittaianus Lyka, továbbá a Lecntodon vagneri Marg., a Carduus turocensis Marg. stb.

Pifkó Dánieltől lapunk munkatársa megtudta: Margittai Antal botanikus gyűjteménye közel ötvenezer darabot számlál, melyek legjelentősebb része virágos növényekből áll. Jelentős értéket képviselnek még kéziratai is, melyek közül sok még nem került publikálásra.

A konferencia a Matl Péter szobrászművész által készített emléktábla-avatással folytatódott az egykori Munkácsi Állami Reálgimnázium, az 1 sz. középiskola homlokzatán.

A konferencia második napján Beregszászban sor került a neves tudósok szakmai-tudományos értekezésére és a Margittai hagyaték herbáriumokból, kéziratokból és korabeli publikációkból álló emlékkiállítására is. Az érdemi munkában részt vett Kárpátalja egyik leghíresebb élő botanikatudósa, Sztojko Sz. professzor, a Kárpátok Ökológiája Intézetének munkatársa. A konferencia utolsó napján a résztvevők szakmai kiránduláson vettek részt a nemrég ukrán természetvédelmi oltalom alá vont Kaszonyi-hegyen.

A háromnapos rendezvény jelentőségét mutatja, hogy annak plénumain - a meghívott vendégeken és a kíváncsi érdeklődőkön kívül - több mint hatvan szaktekintély vett részt, és több mint húsz felsőfokú tanintézmény, kutatóintézet és nemzeti park képviseltette magát.

A konferencia lebonyolítását a Szülőföld Alap támogatta.

Fischer Zsolt