Ültessünk fát!

2010. október 8., 10:00 , 508. szám

Itt az ideje a faültetésnek. A legfontosabb tudnivalókat Parászka György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára foglalja össze.

- Nekiláthatunk már a fatelepítésnek?

- Igen, hiszen már befejeződött a növények vegetációja, hullnak a falevelek. A gazdáknak mindenekelőtt el kell dönteniük, hogy milyen fafajtákat és hová kívánnak telepíteni. (Az ilyenkor figyelembe veendő szempontokkal részletesebben lapunk szeptember 17-i számában foglalkoztunk - a szerk.) Dönteni kell arról is, honnan szerezzük be a szükséges oltványokat. Ilyentájt, az ültetési szezon kezdetén még nagy a kínálat a faiskolákban és az oltványokkal foglalkozó gazdáknál. Azt tanácsolnám, hogy aki teheti, most szerezze be a facsemetéket, amíg van miből válogatni. Semmiképpen se halasszák tavaszra a vásárlást, amikor a választék sokkal kisebb és szegényesebb, hiszen csak az ősszel el nem adott "maradék" áll rendelkezésre.

- Mire figyeljünk oda a facsemeték beszerzésekor?

- Elsősorban arra figyeljünk, hogy sérülésmentes legyen a választott facsemete, erős gyökérzettel. Általánosságban azt tanácsolhatom, hogy mindig egyéves oltványokat ültessünk, mert ezek sokkal jobban indulnak meg, mint az öregebb, 2-3 éves oltványok, amelyeknek a helyváltoztatás során jobban megsérülnek a gyökerei, s ezért nehezebben tudják átvészelni a telet, majd az esetlegesen rákövetkező száraz nyarat.

- Hogyan ültessünk?

- A csemetéknek vájjunk legalább 60x60x60 cm-es gödröket. Nem árt ezeket néhány héttel korábban kivájni, hogy az őszi esők alaposan átáztassák a talajukat. A gödrök fenekére tegyünk istállótrágyát vagy bármilyen más trágyát, amilyennel rendelkezünk. A trágyát borítsuk be egy körülbelül 10 cm vastag földréteggel, hogy a tömény trágya ne "égesse" meg a csemete gyökereit. Nem kell attól tartanunk, hogy ezzel elvágjuk a növényünket a tápanyag-utánpótlástól: a megfogant facsemete gyökerei könnyen megtalálják az utat a trágyáig. Végül helyezzük el a gödörben az oltványt, s lapátoljuk vissza rá a földet úgy, hogy ásáskor összekeveredjék a felsőbb és az alsóbb rétegekből kiemelt föld.

- Megoszlanak a vélemények az öntözéssel kapcsolatban. Ön mit tanácsol?

- A száraz éveket leszámítva, ilyenkor ősszel már nem szoktunk locsolni, hogy minél kevesebb víz legyen a gödörben, illetve a fácskák gyökérzete körül. Ugyanis minél vizesebb a lágy, puha talaj, annál mélyebben fagy le a föld télen, ami kárt okozhat a gyökérzetben, különösen a vékony hajszálgyökerekben.

- Mivel, hogyan védhetjük meg a visszafogott locsoláson túl a facsemetéinket a közelgő téltől?

- Érdemes télére beburkolni a fák törzsét. Sokan azt a módszert választják, hogy szalmával bugyolálják be a fácskák alját. Ne feledjük azonban, hogy ennek a módszernek megvan az a veszélye, hogy a szalmába beleköltözhet az egér vagy a pocok, s télen megrághatják a fák törzsét. A nagyobb farágcsálók elleni védekezésül be kell szerezni a speciális védőhálót vagy valamilyen egyéb alkalmas burkolóanyagot. Nálam a fák törzsének beburkolására a nyulak elleni védelem gyanánt a közönséges cementeszsákok papírja vált be. Ezekből vágok csíkokat, hogy beburkoljam a fáimat. Kiderült, hogy a nyúl nem szereti rágni ezt a papírt, mert recseg a foga alatt a rátapadt cement. Különösen az alma- és körtefákra figyeljünk oda, mert ezek a nyulak kedvencei.

- Mi a helyzet a szőlővel?

- A szőlő ültetésével még várni kell, amíg végérvényesen lezárul a növény vegetációs időszaka. Mint arról korábban már szóltunk, az ültetésre szánt oltványokat csak novemberben vájjuk ki, amikorra a vesszők beérnek, a keményítő cukorrá alakul vissza bennük, fokozva a növény fagytűrő képességét. Azt mondhatjuk, hogy a vesszők akkor válnak szemre ültetésre alkalmassá, amikor az oltványnak legalább 60-70 százaléka megbarnul, azaz fássá válik. Ekkor érdemes kivájni és elültetni őket. Nem kell félnünk, hogy elkésünk az ültetéssel, hiszen egészen a fagyok beálltáig folytathatjuk majd a munkát. Ültetéskor figyeljünk oda, hogy az istállótrágyát ne az oltvány alá tegyük a gödörbe, hanem inkább a gyökérzet mellé, ebben az esetben is egy réteg földdel választva el a gyökereket a trágyától.

- Érdemes-e még metszenünk ilyenkor?

- A frissen ültetett fáinkat semmiképpen se metsszük. Az idősebb őszibarackfák őszi válogató metszését viszont még nem késő elvégezni. Ilyenkor nem kell nagyobb arányú beavatkozásra gondolnunk, csak azokat a belső hajtásokat távolítsuk el kb. 50 százalékban, amelyek belülről zavarják az úgynevezett katlan koronaforma kialakítását a fánál. A többi fát egyelőre ne bántsuk, hiszen nem tudhajuk, milyen telünk lesz. Várjuk meg a tavaszt, akkor majd minden kiderül.

- Megoszlik olvasóink véleménye arról, valóban érdemes-e metszeni a diófákat. Önnek mi a véleménye erről?

- Fiatalkorban azért nem ajánlanám a diófa metszését, hiszen ilyenkor még nem rendelkeznek tekintélyes koronával, inkább csak a nagy levélméret miatt tűnnek hatalmasnak. Később, a kifejlett diófákhoz azért nem tanácsos véleményem szerint hozzányúlni, mert a termőrügyek általában a hajtások végén találhatók, ha tehát visszametsszük azokat, kevesebb lesz a termésünk.

- Érdemes-e ilyenkor, ősszel trágyát kijuttatni a gyümölcsfáinknak, a szőlőtőkéinknek?

- Természetesen érdemes, sőt ilyenkor a legjobb elvégezni ezt a munkát, hiszen a trágyában található nitrogén, kálium és foszfor érkezik kioldódni, s az esővízzel és a hólével leszivárogni a fák mélyebben fekvő gyökérzónájába, miáltal serkenthetik a tavaszi regenerációt, növekedést. Egy-egy szőlőtőkéhez legalább 2-3 kilogrammnyi, a fákhoz minimum 3-5 kg istállótrágyát javasolnék.

pszv