A műtét utáni utókezelésről

2010. október 29., 10:00 , 511. szám
Dr. Majorossy György, a Beregszászi Járási Kórház baleseti sebésze, a "KMKSZ"- UMP beregszászi városi képviselőjelöltje

Több, operáció előtt álló olvasónk is aziránt érdeklődött szerkesztőségünknél, hogy mit kell tudni a műtét utáni utókezelésről. Kérdéseikre dr. Majorossy György, a Beregszászi Járási Kórház baleseti sebésze válaszol.

- Az operáció a kezelés egy fontos, de nem utolsó szakasza. A műtéttel megoldjuk az életet veszélyeztető vagy az életvitelt zavaró problémákat, de utókezelésre is szükség van - fejti ki a szakember. - Az esetek nagy többségében a műtét után feküdni kell, a beavatkozás súlyosságától függően 1-30 vagy akár több napon át. A pihenés ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a beteg csak passzívan fekszik, hanem igyekezni kell minél hamarabb aktivizálni a páciens szervezetét, ami akár az ágynyugalom időszaka alatt is lehetséges, amikor légzőgyakorlatokat, kéz- és lábtornát végeztetünk a beteggel. Miután az orvos engedélyezi az ágy elhagyását, a rehabilitáció egyre intenzívebb mozgással párosul, a gyakorlatok erőssége, az általuk kiváltott fizikai megterhelés pedig nagyban függ a beavatkozás milyenségétől.

A hasi műtétek többségénél 1-3 napi ágynyugalom után ajánlatos aktívan mozogni, napról napra egyre többet, s a friss levegőn való tartózkodás is használ a szervezetnek. A traumatológiai operációk nagy többségében a rehabilitációs folyamat hosszabb időt vesz igénybe, mivel a csontoknak 1-6 hónapra van szükségük a normális összenövéshez, s ez alatt az időszak alatt különféle izomerősítő gyakorlatokat kell elvégezniük a műtéten átesett személyeknek, tornáztatniuk kell az ízületeket, emellett pedig szükségük van a fizikoterápiás kezelésekre, a masszázsra, valamint a gyógytornára. Kar- és lábműtéteket követően nagyon gyakran megmerevednek az ízületek, melyeket sokszor véres verejtékkel lehet csak újból megmozgatni, ízületi operációk után pedig még jobban beszűkül az ízületek mozgása, melyek bejáratása komoly munkát igényel, s több hónapig is elhúzódhat. Az utóbbi egy-két évtizedben azonban egyre szélesebb körben alkalmazzuk a tudomány újabb vívmányait, s a csontok műtéti rögzítésével, illetve műízületek alkalmazásával jelentősen felgyorsítjuk a műtét utáni gyógyulás folyamatát.

- Hogyan kell táplálkozniuk a betegeknek az operáció utáni időszakban?

- A gyomron és a bélrendszeren elvégzett műtéteket követően 1-5 napig intravénásan tápláljuk a pácienseket, ezt követően pedig, az első étkezéseknél, ügyelni kell arra, hogy a táplálék legyen folyékony halmazállapotú, könnyen emészthető és kis mennyiségű, hogy ne terheljük túl a gyomrot és a bélrendszert. A végtagokon elvégzett operációk után viszont az első naptól engedélyezett a normális táplálkozás, természetesen figyelembe véve, hogy az ágynyugalom időszakában könnyebben emészthető ételeket kell fogyasztaniuk a betegeknek. A megműtött pácienseknek fehérje- és vitamindús étrendre van szükségük, hogy megerősödjön a szervezetük. Az egyéntől és az operáció fajtájától is függ, mikortól étkezhet úgy az ember, mint a műtét előtt. Például egy vakbélműtét után már egy hét múlva vissza lehet térni a beavatkozás előtti étkezési szokásokhoz, a gyomor megoperálását követően viszont több hétig, hónapig vagy akár élethossziglan is diétázni kell. A gyomorműtéten átesett személy fogyasszon könnyen emészthető, fehérjékben és szénhidrátokban gazdag ételeket, tartózkodjon viszont a felfúvódást okozó étkektől, a babtól, a borsótól, továbbá a zsíros, fűszeres és füstölt ételektől. Törések után pedig ügyeljünk arra, hogy ne csak fehérjékben és vitaminokban, hanem kalciumban is legyen gazdag az étrendünk, hogy a csontok megerősödjenek. Fogyasszunk zsírmentes húsokat, tejtermékeket, halat, zöldséget és gyümölcsöt.

Lajos Mihály