Így szavaztunk – ennyit érünk!
Kárpátalján a 949 185 szavazópolgárból 519 771-en (54,8 százalék) éltek alkotmányos jogukkal, hogy megválasszák a helyi önkormányzatokat. A legmagasabb részvételi arányt a Perecsenyi (74,6%), a Volóci (71,5%) és a Nagybereznai (70,9%) járásokból jelentették, a legkevesebben pedig Munkács városában (41,8%), a Técsői (42,6) és Rahói járásokban (44,7%) járultak az urnákhoz. Ami a kárpátaljai magyarok által jelentős számban lakott régiókat illeti, a Nagyszőlősi járásban 55,3 százalékos, a Beregszászi járásban 65,2 százalékos, Beregszász városában 51,2 százalékos, a Munkácsi járásban 64,3 százalékos, az Ungvári járásban 69,3 százalékos, Csap városában pedig 64,2 százalékos volt a részvétel.
A meglehetősen aggasztó előjelek után a választások napja szinte minden félelmünket igazolta. A szavazásra kijelölt helyiségek számos esetben túlságosan kicsinek bizonyultak a szavazók számához képest, a minimális létszámmal megalakított választási bizottságok pedig igen lassan dolgoztak, nem bírták a megterhelést, amit a személyenként 5-6 szavazólap kiadása jelentett. Az sem segítette a választók szabad akaratnyilvánítását, hogy a legtöbb szavazóhelyiségben nem alakítottak ki megfelelő számú szavazófülkét, így nemcsak a szavazólapok kiadásakor alakult ki sorban állás, hanem azok kitöltésükkor is, sokan az ablakpárkányoknál ülve, esetleg egymás hátán töltötték ki szavazólapjaikat, ami, ugye, nem felel meg a valóban titkos szavazásról alkotott elképzeléseinknek. Ezek után nem csoda, hogy számos esetben 1-2 órát vagy annál is többet vett igénybe a szavazás. Sokan meg is unták a sorban állást és a tolakodást, s dolguk végezetlenül hazamentek. Az elmúlt évekhez hasonló választási részvétel tehát részben annak is betudható, hogy még azoknak egy nem elhanyagolható hányada sem adta le szavazatát, aki egyáltalán rászánta magát, hogy felkeresse a szavazókörzetét.
Voltak azonban szép számmal olyan választók is, akik minden kényelmetlenség ellenére kitartóan várakoztak a szavazókörzetekben, s zárásig általában sikerült is élniük választói jogukkal. A lapunk munkatársainak nyilatkozó választók és megfigyelők szerint közöttük voltak azok, akik eladták a szavazataikat valamelyik ukrán pártnak, így kénytelenek voltak "megdolgozni" a pénzükért, azaz mindenképpen szavazniuk kellett. A nyilvánvaló, de hivatalosan még nem bizonyított szavazat-adásvétel mértékét csak becsülni lehet – sajnos abból is, hogy milyen "paranormális" eredmények születtek a magyar vidéken is.
A korábbi évekhez képest ezen a választási vasárnapon meglepően kevés csalásokkal visszaélésekkel, szabálytalanságokkal kapcsolatos bejelentés, jegyzőkönyv, bírósági beadvány született a résztvevő pártok és politikusok részéről. Az a körülmény azonban, hogy lapzártánkig, tehát szerda délig, több mint két nappal az urnazárás után még alig tettek közzé végeredménynek tekinthető adatokat a szavazásról, arra enged következtetni, hogy mégsem lehet minden rendben a választási folyamat körül.
zzz
