Hat év után újra Máért

Hatéves szünet után ismét összeült a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A budapesti Parlamentben múlt pénteken megrendezett tanácskozáson felszólalt Orbán Viktor kormányfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ) a tanácskozáson Kovács Miklós elnök és Brenzovics László alelnök képviselte.

A Máérten 19 külhoni magyar szervezet mellett jelen voltak a magyarországi parlamenti pártok képviselői is. Valamennyi résztvevő üdvözölte a testület összehívását. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szerint a IX. Máérttel a dolgok természetes rendje állt helyre.

A Máért nélküli korszaknak vége van – jelentette ki beszédében Orbán Viktor kormányfő, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát. Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, "megvan bennünk a szándék", hogy a magyarok könyveit együtt írjuk.

Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök azt mondta, a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy "külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét". Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal – hangsúlyozta. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2004-es referendumon az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy ezt meg is tegye.

Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az "egységes magyar nemzet létezik" – mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben "megnyomorították" sokmillió magyar ember életét. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Éppen fordítva, az összes külpolitikai relációt a szerint kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az értekezleten a határon túli magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. Kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.

Az asszimiláció megállításához a szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállításához, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára (KMKF) is, amely a remények szerint még az idén összeülhet.

Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá.

A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státustörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Semjén Zsolt elmondta, hogy a jövőben négy szakbizottság kezdi meg munkáját: a külügyi és jogi szakbizottság, amelynek feladata a magyar jogszabályok mellett a környező országok magyarságot érintő törvényeinek véleményezése lesz. Emellett rendszeresen ülésezik majd az oktatási és kulturális, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint a szórványbizottság – jelentette az MTI.

A Máért ülése zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amelyben a résztvevők elítélték a szlovák nyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Az aláírók üdvözölték a közvetlen demokratikus választás útján alakult új Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális autonómia ezen szervének létrejötte álláspontjuk szerint előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára.

A tanácskozás résztvevői "fontosnak tartják, hogy a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választások eredményeként létrejövő képviselőtestületekben – városi, járási és megyei szinten – jelen van a magyar érdekképviselet. Egyben aggodalmukat fejezik ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete miatt. A magyar tannyelvű iskolák érettségizői számára továbbra sincs biztosítva az anyanyelvű szaktantárgyi emelt szintű érettségi vizsga lehetősége, aggasztó a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete is" – áll egyebek mellett a dokumentumban.

A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket. Rögzítették, hogy üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, s egyetértenek abban, hogy a két törvény valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja. A jelenlévők állást foglaltak az autonómia különböző formái, mint stratégiai célkitűzés mellett, s megállapodtak abban is: a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani kell, s az oktatási-nevelési támogatást kiterjeszteni az óvodásokra is.

hk