Készítsünk táptalajt!

Alighogy befejeződtek az őszi munkák a hajtató létesítményekben, a gazdálkodók máris megkezdték a felkészülést a következő évre. A fólia alatt termelők számára a felkészülés fontos részét képezi a palántanevelő közeg előkészítése. A kérdéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

- Az elmúlt években immár számos késztermék közül választhatják ki a gazdák a megfelelő készítményt, miért olyan fontos hát továbbra is a táptalaj kérdése?

- Valóban számos tőzegalapú palántanevelő közeg közül válogathatnak a gazdák a szaküzletekben, s több-kevesebb sikerrel használják is azokat. A gyakorlat azonban azt is megmutatta, hogy a nem megbízható kereskedőtől vagy gyártótól vásárolt készítmények egy része átverésnek bizonyult. Számos esetben előfordult, hogy azok, akik megfelelő tájékozódás nélkül vágtak bele a táptalajvásárlásba, s így az egész gazdasági évet megalapozó palántanevelésbe, végeredményben pórul jártak.

- Mi hát a megoldás?

- Kiküszöbölendő az ismeretlen készítmények jelentette bizonytalansági tényezőt, szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a gazdák régóta használják palántanevelésre a különféle saját készítésű komposztföldeket. Nemegyszer megtörténik, hogy magam is készítek táptalajt, ha nem jutok megfelelő mennyiségű késztermékhez megbízható forrásból. A saját készítésű táptalaj előnye a megbízhatóság mellett az is, hogy pontosan a számomra legmegfelelőbb keveréket állíthatom össze.

- Megosztaná tapasztalatait olvasóinkkal?

- Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy a palántanevelő közeg elkészítésének azért van itt éppen most az ideje, mert a különböző komponensekből összeállított táptalajnak a felhasználás előtt legalább 2-3 hónapot pihennie kell, hogy az összetevők kellőképpen összeérjenek.

Miután a táptalaj készítésekor a tőzeget semmiképpen sem lehet megkerülni, mindenekelőtt megveszem a szükséges mennyiségű szálas, barna tőzeget, amely kiválóan megfelel a célnak. A palántanevelő közeg másik fontos összetevője az érett trágya. Tudván, hogy mennyi palántanevelő közegre lesz szükségem, jó előre egy prizmában tárolom el az ehhez nélkülözhetetlen trágyamennyiséget, ahol az egy egész nyáron át érik. Ennek során egyrészt lebomlik a trágyában lévő alomanyag, másrészt pedig a földből bejutnak a komposzthalomba a vörös földigiliszták, s csodálatosan átdolgozzák azt. Ebből a tőzegből és trágyából állítjuk össze a palántanevelő közeget, amely mind a morzsalékosságot, mind a tápanyagtartalmat, mind a pH-értéket tekintve a legkiválóbb. Ezt a keverékalapot persze számos adalékkal kell még kiegészíteni.

Ami a keverék elkészítésének menetét illeti, egy prizma aljára szórjunk tenyérnyi vastagságú tőzegréteget, amire terítsünk rá egy hasonló vastagságú gilisztakomposzt-réteget. E két réteg tetejére vékony réteg folyami homok kerüljön. A három összetevő egymásra rétegezését addig folytatjuk, míg el nem fogynak az alapanyagok. A keverék arányai a következők: 2,5 rész tőzeg, 2,5 rész gilisztakomposzt, 1 rész homok.

Mivel a szálas tőzeg eredetileg savanyú kémhatású, a kedvező savanyúság, azaz pH-érték beállításához a keverékben felhasznált tőzeg minden köbméteréhez 4-4,5 kilogramm mészport kell adni. Ezenkívül, mivel a tőzeg igen erős foszformegkötő képességgel bír, s így esetleg gyökérnövekedési problémák léphetnek fel foszforhiány miatt, a felhasznált tőzegmennyiség minden köbmétere után 1,5 kilogramm szuperfoszfátot is keverünk a palántanevelő közeg talajába.

Az így elkészített keveréket letakarva legalább egy-másfél hónapig állni hagyjuk, míg leülepszik, s ezáltal könnyebben vágható, rostálható lesz. A keverék elkészítésének következő fázisában a prizma tartalmát átrostáljuk egy kb. 2 centiméteres lyukméretű rostán, miáltal még jobban összekeverednek az összetevők. Végül az így kapott keveréket eltároljuk egészen a tavaszi felhasználásig, hogy megfelelően összeérhessenek az összetevők. A keverék az eltároláskor kapjon megfelelő takarást és szigetelést, hogy se a nedvesség, se a fagy ne károsíthassa.

- Felmerül az így kapott talajkeverék esetleges fertőzöttségének problémája. Hogyan küszöbölhető ki ez a veszély?

- Mivel természetes anyagokat használunk az elkészítéséhez, nyilvánvaló, hogy a keverék nem steril, ezért feltétlenül használjuk a szakirodalom által ajánlott fertőtlenítő szerek valamelyikét. Az egyik legjobb biológiai sterilizáló eljárás, amely ráadásul pénzbe sem kerül, az úgynevezett gőzöléses módszer. Miután kiszámítottuk, hogy mennyi táptalajra lesz szükségünk, az előkészített tápkockákat és a megtöltött palántanevelő ládákat rakjuk oszlopokba, s takarjuk le azokat légmentesen többrétegű fóliával. Ezután a valamilyen gőzfejlesztő készülékkel előállított forró gőzt vezessük be a fólia alá. Kiválóan megfelel erre a célra a szinte minden gazdaságban megtalálható pálinkafőző kanna. Mire egy pálinkafőzőnyi vizet elfőzünk, azaz 2-2,5 óra alatt a 85-90 fokos gőz a fólia alatt minden kórokozót és állati kártevőt elpusztít, s gyakorlatilag egy tökéletesen steril közeget kapuk.

Ez a túlzott sterilitás persze megint csak nem jó, hiszen ilyenkor a legelőször megjelenő talajlakó gomba uralkodik el a palántanevelő közegünkben, ami valószínűleg káros hatással lesz növényeinkre. Ezért ajánlott sterilizálás után valamilyen semleges térfoglaló gombával újraoltani a talajt, amely minden egyéb vetélytársát kiszorítja a továbbiakban. Erre a célra kiválóan alkalmas például a Trichoderma harzium talajlakó gomba. Ennek a gombának a gazdák számára felhasználható változatát jelenti a Trifender nevezetű készítmény, amely nálunk is beszerezhető. Ebből a készítményből talajköbméterenként 1 dekagrammot kell elkeverni 10-15 liter vízben, s azzal belocsolni a talajt. Ez a módszer a palántáknak szánt ládák esetében is beválik.

pszv