Vérke-parti zálogházak

Az utóbbi időben több kijevi központú ukrajnai zálogház is fiókot nyitott a Vérke-parti városban, ahová megszorult emberek adhatják be féltve őrizgetett értéktárgyaikat, hogy fedezhessék valamilyen sürgős kiadásukat.

- Egy éve nyitottunk - tájékoztat Jaroszlav Citrjak, az Ukrajna-szerte hetven, Kárpátalján - Beregszász mellett - Munkácson, Nagyszőlősön és Técsőn is fiókot működtető Univerzális Zálogház beregszászi, Tinódi utcai filiájának vezetője. - Nullától harminc napig hitelezünk, s napi 0,8 százalékos kamatot kérünk a hiteleinkért, ami azt jelenti, hogy ha valaki 100 hrivnyát vesz fel, akkor naponta 80 kopijkát kell félretennie a kamatok törlesztésére. Kuncsaftjaink 90 százalékban arany ékszereket adnak be, de ugyancsak átveszünk ezüst és platina ékszereket, ezüst étkészleteket, illetve műszaki cikkeket (mobiltelefonokat, tévékészüléket, számítógépeket) is, nem foglalkozunk viszont rádiókkal, audio- és videomagnókkal. Ha klienseink hamarabb törlesztenek, mint ahogy azt a szerződés előírná, természetesen csak azok után a napok után kérünk kamatot, melyek alatt nálunk volt letétben a zálogtárgy. Amennyiben az ügyfél nem tudja idejében törleszteni a kölcsönt, 14 nappal meghosszabbítjuk a szerződés időtartamát, esetleg, ha úgy alakul, újabb kéthetes időszakokra kaphat haladékot, csak a kliens fizesse a kamatokat. Ha pedig nincs lehetősége időben jelentkezni a zálogtárgy visszaváltásáért, felhívhat bennünket telefonon, és mi pár nappal esetleg meghosszabbíthatjuk a visszaváltás határidejét. Amennyiben viszont nem fizeti vissza a kölcsönt és a járulékos kamatokat, s három nappal a határidők lejárta után sem jelentkezik az értéktárgyáért, akkor elveszíti a tulajdonjogát, a mi birtokunkba kerül az ékszer, s egy munkácsi ékszerüzleten keresztül értékesítjük azt.

- Miként őrzik a zálogba tett értéktárgyakat, s milyen összegű kölcsönöket fizetnek az ügyfeleiknek?

- Az aranyból, ezüstből és platinából készült tárgyakat páncélszekrényben helyezzük el, bekameráztuk a helyiségeinket, s biztonsági őrt is alkalmazunk. Lopás, betörés még nem történt. A kölcsönökről szólva... Először is meghatározzuk a zálogba tett tárgyak értékét, megmérjük a nemesfémekből készült holmik súlyát (180-213 gramm súlyúakat veszünk át), elemzések során pedig megállapítjuk, hány karátos aranyból készültek az aranyékszerek. Majd az ügyfél kérése alapján eldöntjük, hogy az értéktárgy értékének hányad részét fizetjük ki kölcsönként, például 400-500 hrivnyát fizetünk egy 1000 hrivnyát érő aranygyűrűért. A kliensek nem kérnek kölcsönt az értéktárgyak teljes értékére, mert úgy a kamatokkal együtt jóval magasabb összegeket kellene visszafizetniük. A számítógépek, televíziók esetében pedig tisztázzuk a műszaki cikkek árát, majd az értékük 40 százalékát fizetjük ki kölcsönként.

- Kik fordulnak Önökhöz?

- Ügyfeleink 80 százaléka beregszászi lakos, 20 százalékuk pedig a járásunk községeibe való, a falusiak többsége mezőkaszonyi, bátyúi, illetve felsőremetei illetőségű. Fiatalok és idősek egyaránt felkeresik a zálogházat, de a többség nyugdíjas. Klienseinknek természetesen anonimitást nyújtunk, bizalmas információként kezeljük a nevüket, illetve azt, mit adnak zálogba - zárja szavait beszélgetőtársam.

Megkérdeztük az utca emberét, mi a véleményük a zálogházakról.

- Ezek az intézmények azt jelzik, hogy egyre rosszabbul élünk, a zálogházak pedig jól megélnek ebből, mert az emberek nem mernek banki hiteleket felvenni, ellenben hajlamosak rá, hogy egy kis pénz reményében zálogba tegyék értéktárgyaikat - fejti ki egy névtelenséget kérő beszélgetőtársam. - Megjegyezném: magyarra fordított reklámjaik tele vannak helyesírási hibákkal - fűzi hozzá.

- Többen is szűkében vannak a pénznek, ezért a zálogházakhoz fordulnak. De jobb lenne, ha könnyebb lenne a sorunk, és senki sem kényszerülne zálogba adni ékszereit vagy egyéb ingóságait - véli egy járókelő.

- Nem jó, hogy vannak zálogházak - mondja egy ugyancsak névtelenségbe burkolózó városlakó. - Arra csábítják az embereket, hogy uzsorakamatra beadják az értéktárgyaikat, s nem egy helybeli lakost ismerek, aki ki sem tudja váltani az ingóságait. Ezek az intézmények kihasználják a szükségbe jutott embereket.

- A zálogházak sokakat arra csábítanak, hogy az utolsó kis arany- és ezüstneműjüket is zálogba tegyék - fűzi hozzá Bíró Péter beregszászi lakos.

- Az már a vég, ha valaki arra kényszerül, hogy zálogba adja az értéktárgyait, csak a végső anyagi szükségbe került emberek teszik meg ezt a lépést - jegyzi meg Szabó Mária munkanélküli.

- Jobb lenne, ha zálogházak helyett könyvesboltokat vagy más kulturális létesítményeket hoznának létre, mert a zálogházak semmilyen emberi értéket nem képviselnek - magyarázza Bocskor Ildikó főiskolai hallgató.

Lajos Mihály